Januárban mind a rezsicsökkentéssel kialakított, mind a rezsicsökkentett sávból kicsúszottak által fizetett bruttó áramár a legalacsonyabb volt Budapesten a lakosság számára az Európai Unión belül – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) tett közzé a finnországi VaasaETT elemzése alapján.
Majdnem hasonlóan kedvező képet mutat a gázárak diagramja. Uniós összevetésben ismét a rezsicsökkentett budapesti lakossági végfelhasználói ár volt a legalacsonyabb, viszont az ebből a sávból kilépőké ennek az árnak körülbelül a kétszeresét tette ki. Ez már csak a negyedik legalacsonyabb árat jelenti – írja a Világgazdaság.
– Európában a magyarok kapják a legolcsóbban a háztartási energiát, a rezsicsökkentést a kormány a jövőben is meg fogja védeni a baloldal és Brüsszel támadásaival szemben – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos. Németh Szilárd az MEKH 27 európai országra kierjedő januári ár-összehasonlító jelentése alapján közölte: belföldön az áram- és gázárak lényegesen alacsonyabbak, mint a térségben, más uniós tagállamokhoz képest pedig még nagyobb a különbség. Hozzátette, a rezsicsökkentéssel minden magyar család jól jár.
A hazai rekordalacsony árak magyarázata az, hogy a magyar kormány 2014-ben befagyasztotta, majd néhány lépcsőben még csökkentette is az érintett tarifákat, miközben azok Európa más országaiban követték a piaci változásokat. Ez más országokban folyamatos drágulást jelentett. A piaci árak követése így más országokban kimagasló, bár azóta megszelídült árakat hozott a 2022-es energiaválság idején. Igaz, ebben az időszakban Európa más országainak kormányai is hoztak intézkedéseket a lakossági árak megfékezése érdekében, ezeket azonban a piaci árak csökkenése óta fokozatosan visszavonják.
Mozog egyébként valamelyest a budapesti ár is, mert az elemzés euróban készült, ezért a VaasaETT-nél látható tarifában érvényesül a forint árfolyamváltozása.
Speciális oka van annak, hogy az MEKH Budapest kapcsán két árat közöl. Az újként megjelent ár azt tükrözi, hogy a háztartásnak mennyit kellene fizetnie, ha 20 százalékkal lépné túl a kormány által 2022-ben átlagos fogyasztásként meghatározott mennyiséget. A túllépőknek természetesen nem az általuk vételezett teljes áram- vagy gázmennyiségért kell többet fizetniük, csak a többletért. A többlet tarifáját piacinak mondják, de valójában ez is hatósági ár.
Mindez a konkrét számok szintjén azt jelenti, hogy az eurócentben számolt, kilowattóránkénti bruttó lakossági villamosenergia-ár januárban 9,07 eurócent volt, míg a 20 százalékos túllépést feltételező átlagár 10,45 eurócent. A lista túlsó végén Berlin áll 40,42 eurócenttel, amelyeket Brüsszel (38,62) és Koppenhága (37,47) követ.
A rezsicsökkentett budapesti gáztarifa 2,49 eurócent volt kilowattóránként, a 20 százalékos túlfogyasztást feltételező átlagár pedig 5,06 eurócent. Mint korábban, úgy most is hangsúlyozni kell, hogy bár a stockholmi ár a budapestinek több mint a tizenháromszorosát tette ki, a svéd főváros tarifáját „nem illik” bevonni az összehasonlításba. Svédországban ugyanis a kisszámú gázfogyasztó ellátása fajlagosan rendkívül drága. Ám a berlini ár is több mint hétszer magasabb a budapestinél, az amszterdami pedig több mint hatszor.
Az MEKH azzal egészíti ki a finn társaság elemzését, hogy havonta kiszámolja, mekkora terhet jelent az átlagos jövedelmű, kétkeresős fővárosi háztartás számára az áram- és a gázszámla kifizetése a teljes jövedelemhez képest. A modellezett budapesti háztartás ebben a rangsorban a második legjobb helyen állt januárban az 1,9 százalékos mutatójával. Ennél kedvezőbb, 1,8 százalékos adat csak Luxembourgra jött ki.
