Mindez a konkrét számok szintjén azt jelenti, hogy az eurócentben számolt, kilowattóránkénti bruttó lakossági villamosenergia-ár januárban 9,07 eurócent volt, míg a 20 százalékos túllépést feltételező átlagár 10,45 eurócent. A lista túlsó végén Berlin áll 40,42 eurócenttel, amelyeket Brüsszel (38,62) és Koppenhága (37,47) követ.
A rezsicsökkentett budapesti gáztarifa 2,49 eurócent volt kilowattóránként, a 20 százalékos túlfogyasztást feltételező átlagár pedig 5,06 eurócent. Mint korábban, úgy most is hangsúlyozni kell, hogy bár a stockholmi ár a budapestinek több mint a tizenháromszorosát tette ki, a svéd főváros tarifáját „nem illik” bevonni az összehasonlításba. Svédországban ugyanis a kisszámú gázfogyasztó ellátása fajlagosan rendkívül drága. Ám a berlini ár is több mint hétszer magasabb a budapestinél, az amszterdami pedig több mint hatszor.
Az MEKH azzal egészíti ki a finn társaság elemzését, hogy havonta kiszámolja, mekkora terhet jelent az átlagos jövedelmű, kétkeresős fővárosi háztartás számára az áram- és a gázszámla kifizetése a teljes jövedelemhez képest. A modellezett budapesti háztartás ebben a rangsorban a második legjobb helyen állt januárban az 1,9 százalékos mutatójával. Ennél kedvezőbb, 1,8 százalékos adat csak Luxembourgra jött ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!