Fontos tételesen megvizsgálni, hogyan hathat a béke Magyarországra, és legfőképpen a magyar gazdaságra, amely 2022 óta nyögi az ukrán konfliktus globális és régiós következményeit. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szavaiból egyértelműen kiderül, Magyarország gazdasága jól jár(na) a békekötéssel.
(Fotó: Andrzej Rostek/Shutterstock)
Általánosságban igaz, hogy a tűzszünet és a béke nagyon kedvező hatást gyakorol a vállalati és lakossági bizalmi indexekre, illetve konjunktúraindexekre – erre a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője hívta fel a figyelmet. Isépy Tamás rámutatott, hogy a nagyobb bizalom megkönnyíti a jövőbeni tervezést, továbbá nagymértékben csökkenti az árazási bizonytalanságot.
Koncz Péter, a Századvég makrogazdasági elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy a béke alapvetően pozitív hatást gyakorolhat nemcsak a hazai, hanem a régiós és európai gazdaságra egyaránt. „Ezt azért is fontos kiemelni, mivel 2024-ben a GDP növekedését jelentős mértékben az ipar gyenge teljesítménye fogta vissza, amelynél az exportértékesítés a teljes értékesítés közel kétharmadát adja. A béke középtávon a teljes európai konjunktúrahelyzetet javíthatja, ami jelentős keresletnövekedést eredményezhet a magyar termékek iránt.
Összességében elmondható, hogy a békekötés az alacsonyabb szinten stabilizálódó energiaárakon, a kedvezőbbé váló forintárfolyamon, illetve az Európai és hazai konjunktúraérzet-erősödésen keresztül fejtheti ki hatását a magyar gazdaságban.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ennél is részletesebb prognózist adott a várakozásokról. Regős Gábor nemcsak makrogazdasági mutatók alakulását vázolta fel, hanem konkrét iparágak esélyeit is megvizsgálta.
Elemzését a forint árfolyamával kezdte. Felidézte, hogy az elmúlt néhány hétben a forint árfolyama érdemben erősödni tudott az euróval szemben, főként azért, hogy a piac elkezdte a háború lezárását, árazni. Ez az, ami a következő hetekben elsősorban meghatározhatja a forint árfolyamát. Ugyanakkor rávilágított, hogy kérdés, a piac mit árazott be pontosan, nem biztos ugyanis, hogy mindenki a háború lezárásában érdekelt.
A lakossági rezsiárakban Regős Gábor nem számít változásra, ahol viszont nagyobb változékonyság lehet az árakban, az a vállalkozások által fizetett ár – fogalmazott. A magas gázárban most a spekulatív pozíciók magas szintje és az alacsony tározói töltöttség játszik szerepet. Kérdés, hogy a békekötéssel párhuzamosan a szankciók is feloldásra kerülnének-e. Ez lenne Európa jól felfogott érdeke, mert ebben az esetben a kínálat növekedésével az ár is csökkenni tudna, azaz a mostani magasabb világpiaci ár nem kellene hogy megjelenjen a vállalati szerződések áraiban – magyarázta.
Regős Gábor felidézte, a fogyasztást alapvetően két tényező határozza meg: a reáljövedelmek alakulása, illetve a fogyasztói bizalom. Szerinte a háború lezárása mindenképpen pozitívabb hangulatot teremtene, ami gyorsan tudna hatni a fogyasztásra. Egyetértett azzal, hogy a reáljövedelmek is pozitívan változhatnak, de ennél lassabb kifutást vár. A nagyobb gazdasági növekedés hozhat el ugyanis magasabb bérnövekedést, illetve a béke nyugodtabb környezete alacsonyabb inflációt. Ez azonban időigényes.
Az inflációról szólva az elemző szerint az eddig megemelkedett árak nagyrészt várhatóan velünk maradnak, de egyúttal felhívta rá a figyelmet, hogy a forint árfolyamváltozása jelentős hatással van a magyar inflációra. Végezetül röviden kitért a turizmusra. Emlékeztetett, az orosz és ukrán turisták elmaradása kárt okozott a magyar gazdaságnak, különösen azokban a desztinációkban, amelyeket ők szívesen látogattak, mint például Hévíz térsége. „Amennyiben ezek a turisták visszatérnének, az több exportbevételt jelentene az országnak, vagyis magasabb GDP-növekedéssel járna” – zárta elemzését Regős Gábor.
