Európa a világ más térségeihez képest súlyos lemaradásban van innovációban, tudományos tevékenységben és versenyképességben egyaránt. Ennek a hátterében megjelenik a mindent romboló ideológiai irány, amelyet Brüsszel képvisel, és amely a közösséget, az identitást és az alapértékeket bomlasztja: a woke, a cancel culture és a családüldözés. Ezek mind rontják a versenyképességet – nyilatkozta a Világgazdaságnak adott interjúban Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A tárcavezető ennek kapcsán leszögezte: az erős családok alkotnak a nemzeti kultúra összetartó erején keresztül erős nemzetet, ami pedig az erős Európa alapja. A magyar uniós elnökség során két fontos területre akarták a tagországok figyelmét felhívni, az egyik a versenyképességi fordulat szükségessége, a másik a család értékének megjelenítése, a demográfia volt. A miniszter nagy sikernek nevezte, hogy a budapesti deklarációba belefoglalták, miszerint a GDP 3 százalékát kell kutatásra és innovációra költeni, és emellett le kell építeni az innovációt fékező bürokráciát.
Hankó Balázs azt is elmondta, kutatási programot indítottak HU-rizont névvel, amelynek lökést adott az is, hogy a magyar kutatókat jogtalanul zárta ki Brüsszel a Horizon nevű uniós kutatási programból. Itt magyar egyetemek vezetik a kutatást olyan témákban, amelyek fontosak hazánknak, és ide a világ vezető egyetemeinek kutatócsoportjai csatlakoznak be, mint például a Stanford, a Szingapúri Nemzeti Egyetem vagy akár Cambridge. Ezekben a kutatásokban a magyar egyetemek teremtenek hidat amerikai és ázsiai egyetemek között. Ennek lényege, hogy a gazdasági semlegesség előtt kutatási semlegesség kell, ezt segítik ezzel a programmal.
A tavalyi fél év során uniós ajánlást sikerült elfogadtatni arról is, hogy olyan innovációkra, kutatásokra van szükség, amelyeknek direkt gazdasági, társadalmi hatásuk van, mert ez az adott nemzet és azon keresztül Európa érdeke.
A másik ajánlás, amit a magyar elnökség megfogalmazott, a stratégiai partnerség az oktatás területén, más néven a magyar modell. Ez azt jelenti, hogy a szakképző intézményeknek, a felsőoktatási intézményeknek és az ipari szereplőknek, a gyáraknak együtt kell működniük. Egész Európa szenved a munkaerőhiánytól, ha ez így van, akkor olyan képzéseket kell indítani, amelyek kielégítik a munkaerőigényeket – húzta alá a miniszter.
Hankó Balázs kiemelte, a Nemzeti Innovációs Ügynökséget éppen azért hozták létre, hogy a különböző szereplők között kapcsolatot teremtsenek, és a startupokat, spin-off cégeket piacra segítsék. Az állami pályázatok is azt szolgálják, hogy ösztönözzék a magyar kkv–egyetem–kutatóintézet, vagy a nagyvállalat–kutatóintézet–egyetem együttműködéseket.
A miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy itt fordítottak egyet a logikán, és a gazdasági szereplőktől várják, hogy ők keressék meg az egyetemeket. Azt szeretnék elérni, hogy a felsőoktatási intézmények versenyezzenek a gazdasági szereplőkért, lépjenek ki a kutatói gondolkodásból, a piacosíthatóságot helyezzék előtérbe.
A tárcavezető közölte, az idei évben is folytatják ezeket a pályázatokat, nem kevesebb mint 131 milliárd forintot szánnak vállalati innováció támogatására, ennek részeként az egyetemi-piaci együttműködésekre. Hozzátette, hogy elindították a kooperatív doktori képzést, aminek az a lényege, hogy a doktorandusz részben az egyetemen, részben egy ipari szereplőnél végezze a kutatást. A Neumann János-programnak pont ez volt az egyik célja: a szabadalom doktorit ér.
A teljes interjút ide kattintva olvashatja el a Világgazdaság oldalán.
