– A jelenlegi megközelítésben a legnagyobb hiba, hogy a teljes klímasemlegességet tűztük ki célul egy nagyon szoros határidővel. Helyesebb lett volt inkább a kibocsátás radikális csökkentésére törekedni – válaszolta lapunk megkeresésére Zay Balázs, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az észszerűen elérhető klímasemlegességi megoldások kapcsán. – A jelenleg képviselt teljes klímasemlegességi irány és a kibocsátás radikális csökkentése között jelentős a különbség, az e-mobilitás támogatásával megvalósulna a városi és elővárosi közlekedés elektrifikációja a belső égésű motorok betiltása nélkül is.

A támogatásokkal ugyanis áthidalható az az időszak, amíg a technológia és a gyártás az érett szakaszba ér, lásd a Tesla és a BYD példáját. Az elektromos autó ára megegyezne a belső égésűekével vagy alá is menne azoknak, de nem úgy, hogy a belső égésű autókat drágítják meg, hanem az elektromos autó egy olcsó városi kisautó lehetne. Hiszen ezek ára az akkumulátorhoz kötődik, azok árai pedig évről évre drasztikusan csökkennek, valamint városi felhasználásra nem is kell túl nagy kapacitás vagy hatótáv. Ezzel a közúti közlekedés és a városi légszennyezés jelentős részét drasztikus beavatkozások nélkül meg lehetne szüntetni – vélekedett Zay Balázs.
– Adná magát a lehetőség a szállítás elektromossá tétele is, a vasút ehhez valóban kézenfekvő és környezetbarát alternatíva, az EU-ban kiemelt támogatást élvez nemcsak a személyszállítás, de a vasút áruszállítási üzletága is, ugyanakkor vannak hátrányai is – hívta fel a figyelmet Zay Balázs. Kötöttpályás lévén sínekhez és állomásokhoz kötődik, sok esetben pedig például számos helyről vagy számos helyre vasúton szállítani túl nagy logisztikai kihívás lenne. Főleg egy áruház teljes árukészletét.
Az épületekhez kapcsolódó kibocsátás az EU teljes kibocsátásának nagyjából 15 százalékát tette ki 2020-ban, vagyis nem nagyobb részarány a közlekedésnél. Ugyanakkor a fával (biomasszával) tüzelőket jelenleg még klímasemlegesnek tekintjük, ha ezt a tüzelési módot is belevennénk, magasabb lenne a részarány.
A fűtés esetén az elektrifikáció jelentene megoldást, viszont sokkal összetettebb problémakör, mint a közlekedés esetében. Ha minden ingatlan fűtési rendszerét elektromosra cserélnénk, azt sem az erőművek, sem az elektromos hálózat nem bírná el, a fejlesztésre pedig bődületesen nagy összeg kellene.