Három fő célt határoztak meg az uniós vezetők Budapesten. Például a kutatások terén sok az áttörő kutatás Európában, de ezek eredményeit nem itt vezetik be a piacra, ezért a legfontosabbnak azt tartják, hogy jobban összehangolják a 27 tagállam piaci szabályozásait, főként a startupokét. Továbbá az ipari szereplőket megkérdezik, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez milyen támogatásra van szükségük. Ennek kapcsán beszéltek a magas energiaárakról is, amelyeket a megújulók arányának növelésével csökkentenének. Harmadsorban az EU külső, stratégiai nyersanyagfüggőségét akarják csökkenteni. Ezt két megoldáson keresztül valósítanák meg az Európai Bizottság elnökének beszámolója szerint: megerősítik a körforgásos gazdaságot, valamint a világ más országaival is együttműködnek.
Egyébként a másfél éve tartó versenyképességi tárgyalások középpontjában több kulcstéma áll: az Egyesült Államokkal és Kínával szemben meglévő innovációs és termelékenységi különbségek csökkentése, az egységes piac megerősítése, a megtakarítások és befektetések ösztönzése, valamint a fentebb említett tőkepiaci unió létrehozása.
Eközben az EU vezetői elkötelezettek a munkaerőpiac fejlesztése és a digitális transzformáció mellett, különös figyelmet fordítva a magasan képzett munkaerőre, az innovatív gazdaság nyújtotta lehetőségek kihasználására és az adatbiztonság garantálására.
A digitális ágazat erősítésére konkrét javaslatokat várnak az Európai Bizottságtól 2025 júniusáig. Tegyük hozzá a lényeget, hogy az új versenyképességi megállapodás elérése jelentős befektetéseket igényel mind az állami, mind a magánszektor részéről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!