Miután Magyarország hamarosan átadja Lengyelországnak a soros európai uniós elnökséget, ideje mérleget vonnunk arról, hogy a kormány miként is teljesített az elmúlt fél év során. Érdemes a témákat megbontani, hiszen sok feladat állt hazánk előtt, amikor a nyáron átvette a belgáktól a stafétabotot. Gazdasági téren talán a legfontosabb célkitűzés az volt, hogy a versenyképesség területét „keretezzük”.
Javítani fél év alatt nyilván nem lehet, de a feltételeket meg lehetett hozzá teremteni. Köztudomású, hogy Európa gazdaságának kibocsátási képessége nagyon lemaradt az Egyesült Államokétól, miközben Kína, valamint az úgynevezett feltörekvő piacok szép lassan „feljöttek”. A versenyképesség egyébként nem állandó tényező a gazdaságban, ezen a téren is szükséges az innováció. Gondoljunk csak a sokszor emlegetett USA elsőségére számos szektorban: IT, MI, űr- és hadiipar, high-tech faktor. Lehetne így is fogalmazni: lassabb volt a növekedésünk, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé, az EU részesedése a világkereskedelemben csökken, míg az uniós vállalatok háromszor magasabb árat fizetnek az energiáért, mint riválisaink.
Éppen ezért
a magyar uniós elnökség legfőbb érdeme, hogy sikerült elfogadni egy versenyképességi paktumot Budapesten, amely öt évig az Európai Unió fókuszában lesz. Az európai vezetők az Európai Politikai Közösség (EPC) ötödik találkozóját követően, novemberben a budapesti tanácskozáson tárgyaltak egy új európai versenyképességi megállapodásról, amelynek célja az Európai Unió jövőállóbbá és autonómabbá tétele.
Ennek hátterében olyan korábbi nyilatkozatok állnak, mint a versailles-i és a Granadában kiadott közös nyilatkozatok, valamint a 2024–2029-es stratégiai napirend, amelyek mind az EU hosszú távú versenyképességének és gazdasági prosperitásának növelését célozták.
A magyar kormánynak több vitája is van Brüsszellel, de a versenyképesség témájában egy nagyon fontos paktum született meg.
Az Európai Unió vezetői itt, Budapesten megállapodtak, hogy drasztikusan könnyítik a szabályozási terheket, főként a jelentéstételi kötelezettségeket. Egyeztetnek az energiaárak csökkentéséről is, valamint új iparpolitikát hoznak létre. Az uniós döntéshozók elhatározták, hogy a tőkepiaci uniót teljes egészében megvalósítjuk. Tesznek lépéseket, hogy az európai befektetéseket aktívabban fektessék be innovatív projektekbe.
S új elem az is, hogy minden új uniós szabályozás előtt megvizsgálják annak hatását a versenyképességre.
Három fő célt határoztak meg az uniós vezetők Budapesten. Például a kutatások terén sok az áttörő kutatás Európában, de ezek eredményeit nem itt vezetik be a piacra, ezért a legfontosabbnak azt tartják, hogy jobban összehangolják a 27 tagállam piaci szabályozásait, főként a startupokét. Továbbá az ipari szereplőket megkérdezik, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez milyen támogatásra van szükségük. Ennek kapcsán beszéltek a magas energiaárakról is, amelyeket a megújulók arányának növelésével csökkentenének. Harmadsorban az EU külső, stratégiai nyersanyagfüggőségét akarják csökkenteni. Ezt két megoldáson keresztül valósítanák meg az Európai Bizottság elnökének beszámolója szerint: megerősítik a körforgásos gazdaságot, valamint a világ más országaival is együttműködnek.
Egyébként a másfél éve tartó versenyképességi tárgyalások középpontjában több kulcstéma áll: az Egyesült Államokkal és Kínával szemben meglévő innovációs és termelékenységi különbségek csökkentése, az egységes piac megerősítése, a megtakarítások és befektetések ösztönzése, valamint a fentebb említett tőkepiaci unió létrehozása.
Eközben az EU vezetői elkötelezettek a munkaerőpiac fejlesztése és a digitális transzformáció mellett, különös figyelmet fordítva a magasan képzett munkaerőre, az innovatív gazdaság nyújtotta lehetőségek kihasználására és az adatbiztonság garantálására.
A digitális ágazat erősítésére konkrét javaslatokat várnak az Európai Bizottságtól 2025 júniusáig. Tegyük hozzá a lényeget, hogy az új versenyképességi megállapodás elérése jelentős befektetéseket igényel mind az állami, mind a magánszektor részéről.
Miközben a budapesti nyilatkozat többek között az egységes piac elmélyítését, a szabályok egyszerűsítését és a fenntarthatóság előmozdítását tűzte ki célul, a másik fontos eredmény az az adóügyi megállapodás, amelyet egy több éve húzódó uniós vita lezárásával sikerült létrehoznia a magyar elnökségnek. Pontosan ez azt jelenti, hogy az „áfa a digitális korban” kezdeményezés a cégek számára egyszerűbb adminisztrációt hozhat, a tagállamoknak pedig nagyobb segítséget jelenthet a gazdaság fehérítésében.
Summa summarum: a magyar uniós elnökség féléves munkája alatt nagy előrehaladást ért el olyan gazdasági területeteken, amelyekről korábban évekig csak vitáztak. Ajánljuk a lengyelek figyelmébe, hogy lehet ezt így is csinálni!
A szerző a Világgazdaság vezető elemzője
