A beszállítókkal együtt 300-400 ezer embert foglalkoztató magyarországi járműipar jövőjét csak az akkumulátoripari ökoszisztéma kiépítésével lehet biztosítani, a keleti partnerek beruházásai nélkül „minimum egy kérdőjelet oda lehetett volna tenni” az ágazat hosszú távú jövőjéhez.
Joó István szerint a keleti országok felemelkedésével és technológiai előnyével Nyugaton is mindenki tisztában van, és a keleti nyitás magyar politikáját kárhoztató hangok éppen azért erőteljesek és hangosak, mert verseny zajlik a nagyberuházásokért.
– Ha Nyugat-Európa mellett döntött volna az első európai elektromosautó-gyárát Szegeden építő BYD vagy Nyugat-Európában építene ki a CATL akkora akkumulátorgyártó kapacitást, mint Debrecenben, akkor ezek a hangok nem lettek volna ennyire hangosak – jegyezte meg.
A keleti nyitás nem a hagyományos nyugati kapcsolatok felszámolását jelenti. – Ugyanolyan fontosnak tartjuk a nyugati tőke folyamatos beáramlását, mint tíz évvel ezelőtt, és mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy mind Nyugat-Európából, mind Amerikából, Kanadából érkezzenek új befektetők Magyarországra – húzta alá a HIPA vezérigazgatója.
Rámutatott, hogy ez a megközelítés tükröződik a befektetésösztönzés tavalyi eredményeiben is. A HIPA közreműködésével három kontinens tizenkilenc országából érkeztek projektek, és míg volumen szempontjából egyértelműen a keleti befektetői közösség dominál, a projektek darabszáma alapján Németország megelőzi a keleti partnereket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!