Pluszban volt év végén a külkereskedelmi mérleg

Európa kiskereskedelme, az árufogyasztás a jelek szerint nem tud kikecmeregni a kátyúból. A forint árfolyamát is segíti ugyanakkor egy ezzel párhuzamos érdekes jelenség: az év végén minden szomszédunk külkereskedelmi mérlege mínuszba csúszott, sőt az egész régióban csak egy gazdaság állta úgy a sarat ebben a tekintetben, mint a magyar.

Elakadt Európa és a közelebbi régiónk árufogyasztásának kilábalása az inflációs válság okozta hullámvölgyből az év végén. Ez elvileg jót tehetne a kereskedelmi mérlegeknek és ezen keresztül a devizák árfolyamának, de Közép-Európának még ennyi vigasz sem jutott. Magyarország ebben a tekintetben összes szomszédja közül egyedül állta a sarat, és a szélesebb régióban rajtunk kívül csak egyetlen másik országban nem lett mínuszos a mérleg az év végén – világít rá a Világgazdaság cikke. 

A devizák árfolyamát számos tényező befolyásolja, ezek közül az egyik az ország adósságát alakító egyensúlyi mutatók alakulása: az államháztartás mérlege és a külső mérleg, amelynek gerince az export és import mérlege. 

Ami az államháztartást illeti: Magyarországnak az uniós források fájó visszatartása ellenére is jut gazdaságélénkítésre, és csökkenő pályán tartja a hiányt, miközben a szlovák és a román hírek megszorításokról szólnak, költségvetési bajokkal küzd Ausztria, és a lengyel deficit is az egyik legnagyobb a régióban. 

Ami a külkereskedelmi mérleget illeti, az év végén az az érdekes jelenség figyelhető meg a régióban, hogy ugyan decemberben általánosan romlottak az adatok, csak Magyarország őrizte meg a pozitív mérleget, összes szomszédja mínuszba csúszott vagy abban maradt. 

Az utóbbi csoportba tartoznak a lengyelek is – a régióban a magyarok mellett csak Csehország nem mutatott ki hiányt. 

Nem véletlen, bár egyéb tényezők is kellenek hozzá, hogy a forint árfolyama sorban üti a két hónaposnál is nagyobb rekordokat az euró ellenében, a 400-as kerek szintet közelítve az egy hónappal ezelőtti 416 helyett.

Az összefüggés a kiskereskedelmi forgalom és a külkereskedelmi mérleg között, hogy ha az előző növekszik, az gyakran az utóbbit rontja a nagyobb áruimporton keresztül. Ezúttal Európában az életszínvonal alakulását is tükröző bolti fogyasztás nem igazán akart megélénkülni az év végi ünnepek időszakában, a külső mérlegek mégis elromlottak. Az európai fogyasztók tele vannak félelemmel – amint azt a Világgazdaság összefoglalta.  

A pluszos külkereskedelmi mérleg az adott deviza támasztékai közé szokott tartozni, különösen ha még javul is, de azt tudnunk kell: vannak olyan országok, ahol nem feltétlenül okoz gondot a deficit sem, legalábbis rövid távon, ha nem társul hozzá nagy költségvetési hiány is. Ha a beáramló beruházások okoznak hiányt, hosszú távra az még akár jót is tehet. A régióban ezúttal azonban válogatás nélkül osztják a fejlemények a pofont – fogalmaz a lap.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.