Bár az 1700 tehenet érintő kisbajcsi fertőzésgóc gyors felszámolását követően nemrégiben a szintén Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél község egyik állattartó telepén is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás betegség kórokozóját, a gyors intézkedés következtében igen jó esély van arra, hogy a fertőzés terjedését sikerül megakadályozni. Ebben az esetben az illetékes brüsszeli főhatóság várhatóan gyorsan feloldja a bevezetett korlátozásokat, így hamar újraindulhat a magyar húsok, állatok exportja Európa országaiba − mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban. A tárcavezető közölte, Levél település határában kialakítottak egy területet, ahová a fertőzött állományt biztonságosan elföldelhetik, az érintett állatok leölése már meg is kezdődött.
A szakemberek szerint akár több ezer milliárd forintos kár keletkezhet a magyar gazdaságban, amennyiben a vírus továbbterjed. A miniszter leszögezte, mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák, állatmozgási tilalmat vezettek be az érintett vármegyékben, lefújtak minden olyan kiállítást, amely a párosujjú patásokat érinti, és zárva marad a győri állatkert is.
Nagy István aláhúzta, hogy az eddigi intézkedések eredményesek voltak, hiszen sikerült abban a régióban tartani a fertőzést, ahol az említett két eset előfordult. Megjegyezte, csütörtökön véglegesítettek egy új intézkedést, ennek értelmében a leölt állatok szállítását nem kockáztatják, azokat helyben kell biztonságos módon elföldelni, az érintett telepen pedig teljes állami kártalanítás mellett folytatják a védekezést.
A kártalanításról szóló szabály biztosítja, hogy a gazdák ne titkolják el a betegségeket, érdekükben áll, hogy az első gyanúnál már jelezzék a veszélyt, hogy aztán a szakemberek ellenőrizhessék, valóban van-e fertőzés, és ha van, időben léphessenek, megakadályozva a kórokozó továbbadását.
A miniszter kiemelte, a hatékony és gyors hatékony intézkedések azért is nagyon fontosak, hogy az exportkorlátozások – amelyek egyébként teljesen természetesek – mielőbb kivezethetők legyenek. A tárcavezető ugyanakkor elmondta, sajnos világszerte járványokkal kell szembenézni: folyik a küzdelem a madárinfluenzával, az afrikai sertéspestissel, a ragadós száj- és körömfájással és a kiskérődzők pestisével, ami nemrég jelent meg Zala vármegyében.
Közeleg a húsvét, ami a bárányexport főszezonjának számít, a korlátozások miatt viszont igen nehéz helyzetbe kerültek a juhtartók. A miniszter hangsúlyozta, tárgyalnak az egyetlen hazai juhvágóhíddal, és minden segítséget megadnak nekik, hogy éjjel-nappal történjen a vágás.
Ezzel mérsékelhető a kár, ami az élő állatok és a friss hús exportjának tilalmából ered, mivel a tiltás a hűtött húsárukra nem vonatkozik, ilyen formában továbbra is engedélyezett a szállításuk.
Nagy István elmondta, az európai országok a regionalizáció elvét követve a vírus visszaszorulását követően fel kell oldják a korlátozásokat, az arab térség országainak viszont – amelyekbe hazánk nagy mennyiségű bárányhúst szállít – nincs ilyen kötelezettségük. Ők a szállításokhoz új akkreditációt kérnek, ami lassú folyamat, így az az exportpiac most leáll.
Ennek következtében Európán belül, főként Olaszországban kell piacot találni a magyar báránynak, emellett kampánnyal támogatja az agrártárca a bárányhúsfogyasztás hazai népszerűsítését is. A miniszter ennek kapcsán kiemelte, aki idén húsvétkor hazai bárányt vásárol, a magyar termelőkkel vállal szolidaritást, egyúttal pedig kiváló minőségű ételhez jut, hiszen ezeknek az állatoknak a húsában semmilyen vírus nincs, csak azért szorulnak ki az exportpiacokról, mert Magyarország egyik régiójában felütötte a fejét a betegség, a beviteli tilalom pedig az országok kórokozók behurcolása elleni védekezésének egyik legfontosabb eleme.
A miniszter kiemelte, folyamatos az együttműködés a vadgazdálkodásban dolgozók és az állattartó telepek tulajdonosai között, mindenki a legapróbb részletekig, szigorúan betartja a járványvédelmi szabályokat. Ezt látva a tárcavezető rendkívül bizakodó, reméli, sikerül úgy lokalizálni a vírust, hogy az Szlovákiából már nem fog visszatérni, és egy hét után elmondhatják majd, hogy leküzdötték a kórokozót és nem lesz újabb kitörés hazánkban.
Többen kifogásolják, hogy a vírusok elleni küzdelemben megelőzésként nem alkalmazzák a vakcinázást. Az agrárminiszter ezt azzal indokolta, hogy a beoltott állatok szervezetében benne marad a vírus, így pedig nem lehet őket beengedni a kórokozóktól mentes állatok közé, mert azok azonnal megfertőződnének és jó eséllyel el is pusztulnának.
Másrészt a vakcinázott állatok húsát, tejét, a belőlük készült élelmiszert a brüsszeli hatóságok nem engedik exportálni, ez egy egységes európai szabály, a magyar gazdáknak pedig ezek figyelembe vételével kell eljárni.
A teljes interjú itt olvasható.
