Fél év után először lassulhatott az infláció Magyarországon: a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint márciusban az infláció éves alapon ötszázalékos, míg havi bázison 0,2 százalékos lehetett. Mindez azt is jelenti, hogy végül februárban 5,6 százalékon tetőzött a drágulás. Hogy valóban így történt-e, az kiderül kedden, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közli a legfrissebb, márciusi inflációs adatokat.
– Rég volt ennyire megosztó adatközlés az infláció tekintetében. Ugyanis a szokásos folyamatok mellé belépett egy olyan új tétel, amelyet meglehetősen nehéz kalkulálni. Ez pedig nem más, mint az árrésstop – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki jelezte, hogy ugyan előzetesen számos kalkuláció látott napvilágot arról, hogy az érintett termékek ára milyen mértékben csökkent, ez nem egyenlő a KSH statisztikai módszertanával. Arról nem is beszélve, hogy mivel a KSH csak adott hónap huszadik napjáig rögzít áradatokat, így
az árváltozások teljes egészében majd csak az áprilisi inflációs mutatóban jelennek meg.
Az ING Bank becslése szerint havi szinten stagnálás lehetett az élelmiszer-inflációban, miközben az üzemanyagok jelentős áresése nagyon nagy mértékben (0,3 százalékponttal) mérsékelhette az alapvető inflációs folyamatokat – emelte ki az elemző, aki hozzátette, mindezek fényében havi szinten 0,2 százalékos lehetett az inflációs ráta. A tavalyi évi bázis fényében pedig ez mérséklődő éves bázisú rátát jelentene, és éppen öt százalék alá becsúszó mutatót.
Az elmúlt három hónap inflációs sokkja után némi fellélegzés jöhet márciusban – írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki hozzátette: az infláció várhatóan magas marad, de érdemben csökken februárhoz képest. Az inflációs mérséklődéshez szerinte három fő tényező járul hozzá.
- A bázishatás. Tavaly márciusban jelentős, 1,8 százalékos havi drágulás történt a szolgáltatásoknál, ami a visszatekintő árazás eredménye: tavaly az előző évi 17,6 százalékos infláció alapján áraztak át a szolgáltatócégek, míg idén ezt már csak a 3,7 százalékos infláció alapján teszik meg.
- Az üzemanyagárak alakulása, melyben az olajárak mérséklődése és a forint dollárral szembeni erősödése játszott szerepet. Ez havi alapon 0,3 százalékponttal húzhatta lefelé az inflációt.
- A harmadik az árrésstop. Az intézkedés március 17-én lépett életbe, azaz legnagyobb részben nem a márciusi inflációs adatot érinti, hiszen az adatfelvétel a hónap első húsz napján történik, azaz az intézkedés dezinflációs hatása legnagyobb részben áprilisban jelentkezik majd.
Becslése szerint az árrésstop nagyjából 0,8 százalékponttal foghatja vissza az inflációt, figyelembe véve az intézkedés terhének kismértékű átterítését más termékcsoportokra. Ugyanakkor jelezte, több kérdés és talán felfelé mutató kockázat is van a márciusi inflációs adat kapcsán. Amit nem látni, hogy a cégek mennyire zárták le az év eleji, szokásosnál nagyobb átárazásokat vagy mennyire húzódtak ezek át márciusra. Szintén kérdés, hogy a magasabb inflációs szint és a magasan ragadt inflációs várakozások nyomán nem kapnak-e kedvet további átárazáshoz a vállalatok. És az is kérdés, hogy milyen euró–forint árfolyammal számolnak, mivel áraznak – a mostanában aktuális négyszázzal vagy a legmagasabb 416-tal.
Az intézkedések árcsökkentő hatása az élelmiszerek széles körén már látszik, ugyanakkor az bizonytalan, hogy a kiskereskedők más termékeken mennyire fogják az árrés tíz százalékon rögzítésének veszteségét kompenzálni – erre már az MBH Bank elemzői figyelmeztetnek, akik szerint bár a bázishatás miatt márciusban és áprilisban az éves árdinamika érdemi mérséklődése várható, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint azt korábban várták.
