Jelentős előrelépést jelent a magyarországi autóiparnak a BYD fejlesztése. Érdemes feltenni a kérdést: mi is az a BYD? Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése rámutat: Kantonban található Sencsen városában alapította meg a céget 1995-ben egy fiatal akkumulátormérnök. Ezt követően 2003-ban vásároltak meg egy csődbe került autógyárat és 2009-ben dobták piacra az első tisztán elektromos autóját. A sikerre azonban több mint egy évtizedet kellett várni, de az állami lélegeztetőgépen tartott vállalat kitartóan folytatta a gyilkos verseny által elvárt fejlesztést, így mára világszínvonalú akkumulátortechnológiára tettek szert. Végül 2020 hozta meg az átütő sikert, azóta a BYD eladásai exponenciálisan növekednek.
Ma a cég bármelyik autógyártóval szemben tud versenyképes ajánlatot tenni, köszönhetően a sok belefektetett munkaóráknak és az évtizedekig tartó kormányzati elköteleződésnek az elektromobilitás felé. A cég termékei iránti keresletet jelzi, hogy 2024 augusztusa és októbere között kétszázezer dolgozót vettek fel, az így kilencszázezer fős állománya már meghaladja a Volkswagen-ét is. Ismert: 2023-ban jelentették be, hogy Magyarországon is fognak gyárat létrehozni. Jelenleg Magyarországon hét BYD modellt lehet megvásárolni, ezek egy részét nemsokára hazánkban fogják legyártani.
Nem most kezdődött a BYD és Magyarország kapcsolata
Mivel a BYD kezdetben mobiltelefonokba gyártott akkumulátorokat, ezért fontos beszállítója lett a hazánkban 1997 óta kutatás-fejlesztési egységet működtető Nokiának. Tehát a kínai cég már az ezredforduló előtt szerzett tapasztalatot Magyarországon. Miután pedig az akkumulátoraikat elektromos autókba kezdték el beépíteni, akkor a Kínán kívüli gyáregységek helyszínének kiválasztása során azt látták, hogy Magyarországon jelenleg nagyon kedvezőek a körülmények a gyártási folyamathoz. A BYD vezetése az erre vonatkozó kérdésekre azt a választ adja, hogy a ChatGPT szerint Magyarország erre a legalkalmasabb Európában. Lehet, hogy Kínában már a milliárdos üzleti döntések meghozatala is a mesterséges intelligencián múlik? – tette fel a kérdést a gazdaságkutató elemzése.
A Tesla fő kihívója
A kínai cég termékei iránti kereslet az egész világon növekvő tendenciát mutat, 2024-ben 417 ezer autót adott el a márka Kínán kívül, ami 72 százalékos növekedést jelentett. 2025-re még ennél is optimistább számokat várnak: nyolcszázezerben határozták meg az értékesítési célt. Összehasonlításképpen, a Tesla berlini gyára 375 ezer autót állít elő évente. Elon Musk politikai szerepvállalása elleni bojkott miatt világszinten bezuhantak a Tesla eladásai. Az idei év első negyedévében véglegesnek tűnő módon ment végbe a hegemóniaváltás. Míg a Tesla az előző év azonos időszakához képest 13 százalékos csökkenéssel 337 ezer autót szállított le, a BYD csak a tisztán elektromos járművekből 416 ezret. Sőt, ezt a 39 százalékos bővülést tovább tetézi a hibridjeinek az értékesítési számai:
- 570 ezret adtak el,
- ami 76 százalékos megugrást jelent.
Tehát a BYD bizonyította, hogy világszinten versenyképes. Ezért nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy a BYD magyarországi fejlesztőközpontja miért olyan esszenciális hazánknak. A kínaiak vigyáznak a know-how-ra, de éppen Kína négy évtizedes fejlődésén látjuk, hogy a külföldi technológia beszivárgása mire képes.
A magyarországi jelenlét fokozása a regionális pozíció erősítését szolgálja
A 4,5 milliárd dolláros szegedi beruházás mellett most újabb mérföldkőhöz érkezett a kínai márka magyarországi jelenlétének megerősödése. Amint az várható volt, a kínai elektromos autógyártó óriáscég Magyarországra helyezi át Hollandiából az 1999 óta létező európai központját, ami nem csak a hazánkban előállítandó, hanem a vállalat más országaiban előállított, és az egész unióba beszállított autóinak látja majd el az adminisztratív feladatait, többek között az értékesítést és az ügyfélszolgálatot is. Ráadásul ez hosszú távra szóló döntés a vállalat részéről. Habár jelenleg a kínai cég épít egy gyárat a törökországi Izmir városa mellett, ami el tudja érni a közös piacot (ugyanakkor ott Brüsszel szabályozói hatásköre korlátozottan érvényesül), azonban szigorúan véve az EU-n belül eddig csak Magyarországon hozott létre termelőegységet a BYD. Jövő év közepén – tehát a magyar termelés beindulása utáni első átfogóbb tapasztalatok levonása után – dönt a BYD vezetése a következő európai gyár helyszíne kapcsán, erre Németország is esélyes, bár az Európa gazdasági motorjának tartott ország gyengélkedése miatt inkább kivárnak. Tehát a regionális központ a harmadik helyszín fizikai kiépítéséig biztosan hazánkban marad majd.
Ez az autók tesztelését és minősítését is végző regionális központi szerep nemcsak az adóbevételek szempontjából kedvező hazánk számára.
A kétezer új, kilencven százalékban felsőfokú végzettséget kívánó munkahely teremtése mellett a magyar ipar versenyképességét szignifikánsan növeli az, hogy az európai piacra szabott modellek fejlesztése is itt történik majd.
A magas hozzáadott értéket előállító munkaerő kiképzését – hiszen a magyar szakemberek még nem vettek részt elektromos járművek tömeges és teljes legyártásában – és utánpótlását szolgálja, hogy három egyetemmel is kötött szerződést a kínai vállalat. Mivel ez akár tízezer ember állását is jelentheti, ezért a nagyobb merítés érdekében Szegeden kívül még öt magyar városban lesz elérhető az elektromos autógyártáshoz szükséges szakképzés. A tudományos erőfeszítések motiválása érdekében a BYD két nagyszabású programot indít, amelyek mérete rekordot döntött a HIPA által kezelt K+F projektek között.
Az egyik egy mesterséges intelligencián alapuló vezetéstechnológiai rendszer fejlesztése, a másik a hajtáslánc technológiájának továbbfejlesztésére összpontosít. A BYD kötelezettséget vállalt arra, hogy a Magyarországon kifejlesztett szabadalmak legalább ötven százalékát helyben regisztrálja. Tehát az újbudai kutatási és fejlesztési központ nagymértékben előmozdítja a magyar autógyártás feljebb lépését a globális értékláncokban.
Az első, tisztán elektromos, illetve plug-in hibrid BYD autók várhatóan 2025 októberében gurulhatnak majd le a magyarországi gyártósorokról. A kezdeti kapacitása kétszázezer autóval nagyobb lesz, mint a törökországi gyáré. Ez a mutató a kecskeméti Mercedeshez hasonló bővítéssel tovább növelhető.
Mivel a BYD 2030 végére a bevételeinek a felét szeretné a Kínán kívüli eladásokból realizálni, aminek a húzóerejét Európában látja, ezért akár egy duplázásra is nagy esély van középtávon.
