BYD: Mit érdemes tudni a Tesla fő kihívójáról?

A BYD Hollandiából Magyarországra helyezi át az európai székhelyét, továbbá fejlesztési központot nyit Budapesten, mintegy kétezer magas hozzáadott-értékű állást teremtve. Ez fontos mérföldkő ahhoz, hogy a magyar autóipar a globális értékláncokban feljebb léphessen.

Illusztráció Fotó: Aleksander Kalka / AFP

A Tesla fő kihívója

A kínai cég termékei iránti kereslet az egész világon növekvő tendenciát mutat, 2024-ben 417 ezer autót adott el a márka Kínán kívül, ami 72 százalékos növekedést jelentett. 2025-re még ennél is optimistább számokat várnak: nyolcszázezerben határozták meg az értékesítési célt. Összehasonlításképpen, a Tesla berlini gyára 375 ezer autót állít elő évente. Elon Musk politikai szerepvállalása elleni bojkott miatt világszinten bezuhantak a Tesla eladásai. Az idei év első negyedévében véglegesnek tűnő módon ment végbe a hegemóniaváltás. Míg a Tesla az előző év azonos időszakához képest 13 százalékos csökkenéssel 337 ezer autót szállított le, a BYD csak a tisztán elektromos járművekből 416 ezret. Sőt, ezt a 39 százalékos bővülést tovább tetézi a hibridjeinek az értékesítési számai: 

• 570 ezret adtak el, 
• ami 76 százalékos megugrást jelent. 

Tehát a BYD bizonyította, hogy világszinten versenyképes. Ezért nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy a BYD magyarországi fejlesztőközpontja miért olyan esszenciális hazánknak. A kínaiak vigyáznak a know-how-ra, de éppen Kína négy évtizedes fejlődésén látjuk, hogy a külföldi technológia beszivárgása mire képes.

A magyarországi jelenlét fokozása a regionális pozíció erősítését szolgálja

A 4,5 milliárd dolláros szegedi beruházás mellett most újabb mérföldkőhöz érkezett a kínai márka magyarországi jelenlétének megerősödése. Amint az várható volt, a kínai elektromos autógyártó óriáscég Magyarországra helyezi át Hollandiából az 1999 óta létező európai központját, ami nem csak a hazánkban előállítandó, hanem a vállalat más országaiban előállított, és az egész unióba beszállított autóinak látja majd el az adminisztratív feladatait, többek között az értékesítést és az ügyfélszolgálatot is. Ráadásul ez hosszú távra szóló döntés a vállalat részéről. Habár jelenleg a kínai cég épít egy gyárat a törökországi Izmir városa mellett, ami el tudja érni a közös piacot (ugyanakkor ott Brüsszel szabályozói hatásköre korlátozottan érvényesül), azonban szigorúan véve az EU-n belül eddig csak Magyarországon hozott létre termelőegységet a BYD. Jövő év közepén – tehát a magyar termelés beindulása utáni első átfogóbb tapasztalatok levonása után – dönt a BYD vezetése a következő európai gyár helyszíne kapcsán, erre Németország is esélyes, bár az Európa gazdasági motorjának tartott ország gyengélkedése miatt inkább kivárnak. Tehát a regionális központ a harmadik helyszín fizikai kiépítéséig biztosan hazánkban marad majd.

Ez az autók tesztelését és minősítését is végző regionális központi szerep nemcsak az adóbevételek szempontjából kedvező hazánk számára. 

A kétezer új, kilencven százalékban felsőfokú végzettséget kívánó munkahely teremtése mellett a magyar ipar versenyképességét szignifikánsan növeli az, hogy az európai piacra szabott modellek fejlesztése is itt történik majd. 

A magas hozzáadott értéket előállító munkaerő kiképzését – hiszen a magyar szakemberek még nem vettek részt elektromos járművek tömeges és teljes legyártásában – és utánpótlását szolgálja, hogy három egyetemmel is kötött szerződést a kínai vállalat. Mivel ez akár tízezer ember állását is jelentheti, ezért a nagyobb merítés érdekében Szegeden kívül még öt magyar városban lesz elérhető az elektromos autógyártáshoz szükséges szakképzés. A tudományos erőfeszítések motiválása érdekében a BYD két nagyszabású programot indít, amelyek mérete rekordot döntött a HIPA által kezelt K+F projektek között.

Az egyik egy mesterséges intelligencián alapuló vezetéstechnológiai rendszer fejlesztése, a másik a hajtáslánc technológiájának továbbfejlesztésére összpontosít. A BYD kötelezettséget vállalt arra, hogy a Magyarországon kifejlesztett szabadalmak legalább ötven százalékát helyben regisztrálja. Tehát az újbudai kutatási és fejlesztési központ nagymértékben előmozdítja a magyar autógyártás feljebb lépését a globális értékláncokban.

Az első, tisztán elektromos, illetve plug-in hibrid BYD autók várhatóan 2025 októberében gurulhatnak majd le a magyarországi gyártósorokról. A kezdeti kapacitása kétszázezer autóval nagyobb lesz, mint a törökországi gyáré. Ez a mutató a kecskeméti Mercedeshez hasonló bővítéssel tovább növelhető. 

Mivel a BYD 2030 végére a bevételeinek a felét szeretné a Kínán kívüli eladásokból realizálni, aminek a húzóerejét Európában látja, ezért akár egy duplázásra is nagy esély van középtávon.