A dohánytermékek jelentős mértékű jövedékiadó-emelésén dolgozik az Európai Bizottság, amely a várakozások szerint még az uniós intézményrendszer augusztusban esedékes nyári szünete előtt hivatalosan is nyilvánosságra hozhatja a konkrét javaslatait. Eszerint: a hagyományos cigaretta esetében ezer szálra vetítve a jelenlegi 90 euróról – 139 százalékkal – 215 euróra növelnék a jövedéki adót. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jövedékiadó-emelés mértéke egy az egyben megjelenik az árakban, ugyanakkor drasztikus, akár ezer forint árnövekedést is okozhat egy-egy doboz cigaretta árában (Jelenleg 2200 forint körül áll az átlagár). A finomra vágott fogyasztási dohányra rakódó terhet 258 százalékkal növelnék: az eddigi, kilogrammonként megállapított 60 euró helyett 215 eurót számolnának fel.
Vagyis adózási szempontból egyenlőségjelet tennének a cigaretta és a sodródohány közé. Szinte ugyanakkora összegbe kerülne így egy szál sodródohányból készül cigaretta, mint a gépi termék.
A szivarok, szivarkák esetében pedig 1090 százalékos emelést helyeztek kilátásba: ezer szálanként 12 helyett 143 eurós jövedéki adót belengetve – ez ugyanaz az elv, mint az előző kettőnél. A hevített dohánytermékek esetében ezer szálanként 108 eurós vagy kilogrammonként 155 eurós sarcot helyeztek kilátásba. A vízipipadohány – közismert nevén sisha – esetében 107 euró, a nikotinpárnáknál 143 euró lehet az irányadó kilogrammonként. Utóbbi nem összekeverendő az EU-ban kizárólag Svédországban engedélyezett snüsszel, amely dohányt is tartalmaz.
Az elektromos cigarettáknál a nikotin mennyisége szerinti sávos megoldásra törekednek a javaslattevők: 15 mg/ml felettinél 0,36 euró/ml lehet a jövedék adó mértéke, 15/mg/ml alatt viszont ennek a harmada, 0,12 euró/ml.
A javaslat egyértelműen a dohányosok leszoktatására irányul, a korábbi jövedékiadó-emelések is ezt a célt szolgálták. Nem szabad elfelejteni, hogy a világon több olyan ország is van, ahol nagyon szigorú szabályok érvényesek a dohányzásra, ugyanis a termékek fogyasztásából származó egészségügyi problémák kezelése hatalmas terhet ró a társadalombiztosítási alapokra. Magyarán a dohányosok egészségügyi ellátásának finanszírozása mások elől veszi el a forrásokat.
A kiszivárgott anyag miatt a dohánylobbi szinte azonnal elkezdett „prüszkölni”. Michael von Foerster, a Német Dohányipari Szövetség ügyvezető igazgatója is felszólalt a témában – számolt be a Bild. A szakember szerint mérlegelni kell azt, hogy az adóemelés már meglévő és megbízható adózási modelleket, valamint kis- és középvállalkozásokat tehet tönkre. Viszonyításképp az iparág Európában közvetlenül és közvetve 2,1 millió munkahelyet ad, amely Bécs teljes lakosságának felel meg.
A láthatóan egyoldalú javaslat kritikusai szerint ezzel az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyná a tagállamok helyi sajátosságait és a szociális következményeket.
A Clearing the Air szerint a javaslat azután született meg, hogy uniós tagállamok egy csoportja – új intézkedéseket követelve – levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.
Egyelőre a javaslat, a kiszivárgásból is látszik, hogy képlékeny, nem feltétlenül megy majd át a döntéshozókon csont nélkül. Borítékolható, hogy heves politikai vitákat és gazdasági torzulásokat válthat ki, hogy a dohánytermékek fogyasztásának visszaszorítását az EU egy új adórendszeri beavatkozással érné el – számolt be az uniós ügyekre specializálódott Euractiv. Ugyanakkor a kiszivárgott anyagból megállapítható, hogy Brüsszel így vagy úgy nagyon komolyan gondolja a dohányosok számának csökkentését, illetve azt, hogy a következő generáció kevésbé legyen kitett ennek a káros szenvedélynek.