Optimistábbak a cégek, előre tekintenek a magyar kisvállalkozások

A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata. Az előző negyedévhez képest nem változott a VOSZ Barométer fő mutatója, amely ötven százalék, míg a három alindexe közül kettő esetében – a beruházási hajlandóságot, illetve a pénzügyi helyzetet mérő mutatónál – egy százalékpontos csökkenés történt, az üzleti hangulatot tükröző mutató pedig két százalékponttal nőtt.

Jelentős segítséget ad a kormány a kis- és közepes cégeknek Fotó: Shutterstock

Csökkent viszont az előző negyedévhez képest a beruházási hajlandóságot mérő alindex értéke egy százalékponttal, 32 százalékra. A beruházások elmaradását a hazai gazdaság egyik kritikus problémájának nevezte Kozák Ákos: a GDP-hez viszonyított beruházási aktivitás az elmúlt három-négy évben 28-ról 20 százalékra csökkent, vagyis „sok ezer milliárd forint esett ki a magyar gazdaságból”.

Új munkaerő felvételével a cégvezetők kevesebb mint negyede számol, míg új beruházást is csak minden negyedik cégvezető tervez, ami jóval kisebb ráta, mint amit a korábbi évek azonos időszakában mutattak a számok. A tervezett beruházásait is csupán a cégek 55 százaléka tudta befejezni, ami szintén kisebb hányad az előző két év hasonló időszakához mérten. Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kkv-k még mindig nagyon óvatosak a beruházásokat illetően.

3 százalékos hitelek: megrohanták a vállalkozók az irodákat 

A beruházásokkal kapcsolatban elhangzott, a vállalkozások megrohanták a VOSZ irodáit azután, hogy október elején a kormány úgy döntött: a Széchenyi-kártya-programon belül a folyószámla típusú hitelek, likviditási hitelek kamata is 3 százalékra csökken azok után, hogy ez a lépés a beruházási hiteleknél már megtörtént. Ez nagyon sokat segít a vállalkozásoknak, hogy kitartsanak, áthidalják a nehéz időszakokat – véli a VOSZ.

Jó hír, hogy csupán a megkérdezett vállalkozók nyolc százaléka, vagyis igen kis hányada mondta azt, hogy idén szükség lesz munkaerő elbocsátására, viszont jelentősen, 85 százalékra nőtt a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya, amit „üzenetértékű adatnak” neveztek. Az egy százalékponttal 61 százalékra csökkenő pénzügyi helyzetet mérő alindex továbbra is a legjobban „teljesítő” almutató, azonban a kezdetektől trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő, tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya, az inflációt pedig a vállalkozások 72 százaléka építi be az áraiba.

A felmérésben a minimálbér-megállapodás szerinti béremelés biztosításáról is kérdezték a cégvezetőket, akik majdnem fele jelezte, hogy nehezen tudná a tervezett 2026-os minimálbéremelést megvalósítani, ha muszáj, annak költségcsökkentés, beruházások elmaradása lesz az ára. Ennek kapcsán a VOSZ vezetői jelezték: tavaly novemberben a három évre szóló minimálbér-megállapodás megkötésekor abból indult ki a kormányzat, illetve a munkaadói és munkavállalói oldal, hogy idén bőven 3 százalék felett lesz a GDP-növekedés mértéke. Miután ez elmaradt, és stagfláció közeli állapot alakult ki, ezért a megállapodás újratárgyalására van szükség – vélik.