Terítéken a magyar adósság besorolása

A KSH a hét első három napján közöl fontosabb adatokat, köztük a szeptemberi inflációt. Pénteken piaczárás után dönt a Standard and Poor’s a magyar adósság besorolásáról. Minimális a leminősítés kockázata, ám ennél a hitelminősítőnél a legrosszabbak a kilátásaink. A héten a régióban két kamatdöntés is lesz.

Az árréscsökkentés akár másfél százalékkal is lejjebb vihette az inflációt Fotó: MTI/Lakatos Péter Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hét első három napján közöl fontosabb adatokat. Hétfőn a kiskereskedelem augusztusi adatait ismerhetjük meg. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom elmaradt a várakozásoktól: havi alapon 0,5 százalékkal csökkent a forgalom volumene, míg éves összevetésben 1,7 százalékkal növekedett – ez az ütem elmarad a fogyasztás második negyedéves ötszázalékos bővülésétől, ami arra mutat rá, hogy a fogyasztásbővülés egy jelentős része nem a magyar kiskereskedelemben jelenik meg – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Pénteken piaczárás után dönt a Standard and Poor’s a magyar adósság besorolásáról, ami azért érdekes, mert ennél a hitelminősítőnél vagyunk a három nagy közül a legalacsonyabb szinten
Fotó: AFP

Kedden az augusztusi ipari adatok első becslését ismerteti a KSH. Júliusban az ipari termelés a vártnál kedvezőbben alakult: havi alapon két százalékkal bővült, míg éves alapon a csökkenés az elmúlt hónapokban megszokottnál kisebb, egy százalék volt. Ebben persze szerepe lehetett a nyári leállások tavalyitól eltérő időzítésének, így a júliusi adatokat az augusztusiakkal együtt érdemes kezelni – mutatott rá.

Szerdán a szeptemberi inflációs adatok jelennek meg. Augusztusban az infláció az előző havival megegyezően, 4,3 százalékon alakult. Ez azt jelenti, hogy az infláció kívül esik a jegybanki célsávon, de nem kiemelkedően magas – persze az árrésstopok nélkül nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb lenne. Szeptemberben az infláció bázishatások miatt növekedhetett, 4,7 százalékra.

Kedden hozza nyilvánosságra a jegybank a nemzetközi tartalékok szeptember végi szintjével kapcsolatos előzetes adatait. Augusztus végén a nemzetközi tartalékok értéke 48,4 milliárd eurót tett ki, ami az előző hónaphoz és az egy évvel korábbihoz képest is jelentős, egyaránt 1,3 milliárd eurós növekedés.

Szerdán közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Augusztusban az államháztartás központi alrendserének hiánya 239,1 milliárd eurót tett ki. Ebben a hónapban az államháztartás általában hiányt halmoz fel – az előző két évben ennél is nagyobbat, így a mostani adat se nem különösebben jó, se nem különösebben rossz – kommentálta Regős Gábor.

Pénteken piaczárás után dönt a Standard and Poor’s a magyar adósság besorolásáról. Ennél a hitelminősítőnél vagyunk a három nagy közül a legalacsonyabb szinten, ráadásul a kilátásunk is negatív – egy leminősítés esetén már a bóvliba kerülnénk. A hitelminősítő legutóbbi értékelése szerint leminősítésre akkor kellene számítani, ha a költségvetési hiány a tervezettnél magasabban alakulna, a külső kereslet gyengülne, a vámháború eszkalálódna, illetve jelentős uniós forrásvesztés következne be, valamint ha hibás monetáris döntések inflációhoz vezetnének – sorolta Regős Gábor. Hozzátette, ebből több tényező sem áll fenn: a második negyedéves államháztartási adatok kifejezetten kedvezően alakultak, a vámháborúban történt megállapodás (az más kérdés, hogy milyen), a monetáris politika pedig kifejezetten stabilitásorientált és szigorú. – Ez alapján tehát most nem számítunk leminősítésre, de a költségvetési politika szigora kulcskérdés lesz a jövőben is – figyelmeztetett.

Az Eurostat e heti adatközlései közül a hétfői augusztusi kiskereskedelmi adatokat és a keddi második negyedéves fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Júliusban az eurózónában a kiskereskedelmi forgalom havi alapon 0,5 százalékkal csökkent, míg éves alapon 2,2 százalékkal bővült. A teljes Európai Uniót tekintve a havi csökkenés 0,4, míg az éves bővülés 2,2 százalék volt. Éves összevetésben a forgalom legnagyobb mértékben Cipruson (8,5 százalék), Portugáliában (6,1 százalék) és Bulgáriában (hat százalék) nőtt, míg egyedül Szlovéniában (0,7 százalék) csökkent.

A folyó fizetési mérleg többlete az Európai Unióban az első negyedévben a GDP 2,5 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 2,5 és az egy negyedévvel korábbi két százalékkal.

A héten a régióban két kamatdöntés is lesz – szerdán a román és a lengyel jegybank is dönt az irányadó rátáról. Romániában az irányadó ráta tavaly augusztus óta 6,5 százalék – azaz megegyezik a magyarral. Ebben most sem várható változás, tekintettel a 9,9 százalékos inflációra. Lengyelországban az alapkamatot idén már 100 bázisponttal mérsékelték, így az 4,75 százalékot tesz ki. Most egy újabb 25 bázispontos csökkentés várható, az infláció 2,9 százalékon áll.