Pénteken piaczárás után dönt a Standard and Poor’s a magyar adósság besorolásáról. Ennél a hitelminősítőnél vagyunk a három nagy közül a legalacsonyabb szinten, ráadásul a kilátásunk is negatív – egy leminősítés esetén már a bóvliba kerülnénk. A hitelminősítő legutóbbi értékelése szerint leminősítésre akkor kellene számítani, ha a költségvetési hiány a tervezettnél magasabban alakulna, a külső kereslet gyengülne, a vámháború eszkalálódna, illetve jelentős uniós forrásvesztés következne be, valamint ha hibás monetáris döntések inflációhoz vezetnének – sorolta Regős Gábor. Hozzátette, ebből több tényező sem áll fenn: a második negyedéves államháztartási adatok kifejezetten kedvezően alakultak, a vámháborúban történt megállapodás (az más kérdés, hogy milyen), a monetáris politika pedig kifejezetten stabilitásorientált és szigorú. – Ez alapján tehát most nem számítunk leminősítésre, de a költségvetési politika szigora kulcskérdés lesz a jövőben is – figyelmeztetett.
Az Eurostat e heti adatközlései közül a hétfői augusztusi kiskereskedelmi adatokat és a keddi második negyedéves fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Júliusban az eurózónában a kiskereskedelmi forgalom havi alapon 0,5 százalékkal csökkent, míg éves alapon 2,2 százalékkal bővült. A teljes Európai Uniót tekintve a havi csökkenés 0,4, míg az éves bővülés 2,2 százalék volt. Éves összevetésben a forgalom legnagyobb mértékben Cipruson (8,5 százalék), Portugáliában (6,1 százalék) és Bulgáriában (hat százalék) nőtt, míg egyedül Szlovéniában (0,7 százalék) csökkent.
A folyó fizetési mérleg többlete az Európai Unióban az első negyedévben a GDP 2,5 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 2,5 és az egy negyedévvel korábbi két százalékkal.
A héten a régióban két kamatdöntés is lesz – szerdán a román és a lengyel jegybank is dönt az irányadó rátáról. Romániában az irányadó ráta tavaly augusztus óta 6,5 százalék – azaz megegyezik a magyarral. Ebben most sem várható változás, tekintettel a 9,9 százalékos inflációra. Lengyelországban az alapkamatot idén már 100 bázisponttal mérsékelték, így az 4,75 százalékot tesz ki. Most egy újabb 25 bázispontos csökkentés várható, az infláció 2,9 százalékon áll.
