Meghaladta a magyar gazdaság növekedése az első becslés mértékét

Az idei évtől már a gazdasági növekedés élénkülése várható. A lassuló infláció a várhatóan gyorsuló béremelkedési ütemmel párosulva idén hat százalék feletti reálbér-dinamikát hozhat, amely a családtámogatások bővítésével és a különböző juttatásokkal együtt jelentősen javítja a jövedelmi helyzetet.

A második becslésben a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex egyaránt 0,1 százalékponttal nagyobb növekedést jelez az első becslésben közölt negyedik negyedévi adathoz viszonyítva Forrás: Shutterstock

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2025 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 0,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal emelkedett. Tavaly a GDP a nyers adatok esetében 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal felülmúlta az előző évit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a második becslését. 

Kedvező, hogy a második becslésben a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index egyaránt 0,1 százalékponttal nagyobb növekedést jelez az első becslésben közölt negyedik negyedévi adathoz viszonyítva.

Mi mutatnak a részletek?

A 2025. teljes évre vonatkozó első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 86 893 milliárd forint volt, volumene a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 0,3 százalékkal növekedett.

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke három, a szolgáltatásoké pedig 1,2 százaékkal nőtt, miközben az iparé 2,4, a mezőgazdaságé 4,3 százalékkal kisebb lett.

A GDP-t a szolgáltatások teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal növelte, a mezőgazdaságé 0,1, az iparé pedig 0,4 százalékponttal mérsékelte.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,7 százalékkal, a közösségi fogyasztás 2,2 százalékkal bővült, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás 2,6 százalékkal nőtt. A bruttó felhalmozás összességében 0,1 százalékkal gyarapodott, míg ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal csökkent. Az import mennyisége 2,1 százalékkal bővült, míg az exporté nem változott.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,9, százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,4 százalékos emelkedéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,5 százalékponttal lassította a gazdaság teljesítményét. A bruttó felhalmozás nem befolyásolta érdemben a GDP alakulását.

A hazai fogyasztási kiadások 3,3 százalékkal bővültek. Tartósság szerinti csoportbontásban minden csoportban nőtt a volumen: a tartós termékek esetén 6,3, a féltartós termékeknél 3,5, a nem tartós termékeknél 2,7, a szolgáltatások körében 3,3 százalékkal.

Az idei évtől elkezdődik az élénkülés

– Az idei évtől már a gazdasági növekedés élénkülését várjuk. A lassuló infláció, a várhatóan gyorsuló béremelkedési ütemmel párosulva, idén hat százalék feletti reálbér-dinamikát hozhat, amely a családtámogatások bővítésével és a különböző juttatásokkal (14. havi nyugdíj, fegyverpénz, otthonteremtési támogatás) együtt jelentősen javítja a jövedelmi helyzetet, ennek eredményeként pedig idén is a fogyasztás lehet a növekedés legfontosabb motorja – nyilatkozta Molnár Dániel. A Magyar Gazadaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője jelezte:

A beruházások esetében is pozitív fordulatot várnak, a tavalyi év második felében már megállt a beruházások zuhanása, a támogatott hitelek, az állami infrastruktúra-fejlesztések, illetve a lakásépítések felfutása így idén már bővülést hozhat. 

A kulcskérdés ugyanakkor a külső kereslet és a geopolitikai konfliktusok lesznek. 

– A német gazdaság mint legfontosabb külpiacunk, növekedési kilátása kapcsán jelentős a bizonytalanság, miközben az orosz–ukrán háború folytatódása is rontja a kontinens kilátásait. A közel-keleti konfliktus elhúzódása, az energiapiac tartós problémái szintén kockázatot jelentenek, nemcsak az árak, hanem a stabil ellátás szempontjából is. Mindezen tényezőket figyelembe véve az idei évben, kedvezőbb külső környezetben, a két-háromszázalékos sávba emelkedhet a gazdasági növekedés, azonban a kockázatok jelenleg inkább lefelé mutatnak – tette hozzá.