Ráfordult a világ arra, hogy száz dollár legyen egy hordó olaj ára

Az iráni háború eddigi három napját követően az iráni Forradalmi Gárda hivatalos közlést adott ki arról, hogy blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, a világ tengeri olaj- és földgáz-kereskedelmének legfontosabb átjáróját. Elemzők már korábban jelezték: ha ez megtörténik, 100-108 dolláros hordónkénti Brent olajár várható.

2026. 03. 03. 8:53
Irán lezárta a Hormuzi-szorost Fotó: GIUSEPPE CACACE Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Omán és Irán között fekvő szoros létfontosságú főútvonal a globális olajkereskedelem számára. A Kpler adatai szerint 2025-ben napi nagyjából 13 millió hordó olaj haladt át rajta a szoroson. 

A szoros elhúzódó lezárása valószínűleg az olajárak további emelkedéséhez vezetne, és az említett 100 dolláros szint fölé lökné a Brent referenciaolaj árát. Az elemzők szerint Dél-Ázsia szembesülne a legsúlyosabb zavarokkal, és az olajnál is kiélezettebbé válhat a helyzet az LNG-ellátás tekintetében.

A Kpler adatai szerint Katar és az Egyesült Arab Emírségek Pakisztán LNG-importjának 99 százalékát, Banglades 72 százalékát, Indiának pedig 53 százalékát adják együttesen.

A földgáz tekintetében ezeket az országokat korlátozott tárolási és beszerzési rugalmasság jellemzi, ezek miatt Pakisztán és Banglades különösen sebezhető. Egyrészt Banglades már most is jelentős strukturális gázhiánnyal küzd. Az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet szerint az ország napi több mint 38 millió köbméternyi földgázhiányt regisztrál.

India néz szembe a régió legnagyobb együttes kitettségével. „LNG-importjának több mint fele a Perzsa-öböl menti országokhoz kötött, jelentős része pedig Brent-indexált, így a Hormuz-féle ingadozás okozta nyersolajár-emelkedés egyszerre emelné meg az olajimport költségeit és az LNG-szerződéses árakat. Ez kettős fizikai és pénzügyi sokkot okozna” – fejtette ki Go Katayama, a Kpler földgáz- és LNG-piaci szenior elemzője a CNBC-nek.

Hasonlóképpen, India olajimportjának mintegy 60 százaléka a Közel-Keletről származik a svájci UBP szerint. A tartós hormuzi blokád ezért mind az energiaimport költségeit, mind a folyó fizetési mérlegre nehezedő nyomást felerősítené.

Kínának is gondot okozhat a blokád, mivel az ország a világ legnagyobb nyersolaj-importőre , és a Kpler szerint az iráni olaj több mint 80 százalékát vásárolja. Kína azonban jelentős pufferekkel rendelkezik, amelyek átmenetileg képesek ellensúlyozni a szállítások kiesését. Földgáz tekintetében az UBP becslései szerint Kína LNG-importjának körülbelül 30 százaléka Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből származik, olajimportjának nagyjából 40 százaléka pedig Hormuzon keresztül halad át.

Irán kockázatos játékot kezdett

„Ha hajókat támadnak meg [az irániak], azzal arra ösztönzik az Öböl-menti államokat, hogy csatlakozzanak a háborúhoz” – hívta fel a figyelmet a Hormuzi-szoros blokádjában rejlő ellentmondásra Cormack McGarry, a Control Risks tengeri hírszerzésért és biztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója. A biztonsági szakértő szerint McGarry azt mondta, hogy a szoros teljes lezárása Irán által azt jelentené, hogy „a saját nyakán húzza meg a hurkot”, mivel egyrészt

  • arra ösztönözhet több régiós országot, hogy lépjenek fel Irán ellen az energiapiaci termékeik forgalmának biztosítása érdekében;
  • Irán saját magát fosztaná meg a tranzitforgalom kiszolgálásból fakadó bevételektől.

„A konfliktus leginkább az olaj- és energiaárak megemelkedése útján fejti ki a hatását a gazdaságra és a piacokra” – mondta kommentárjában Monica Defend, az Amundi Investment Institute vezetője. Az elemző szerint tartósan 100 dollár feletti olajár nem valószínű a Hormuzi-szoros zavarai nélkül, mivel paradox módon, ha az árak mégis elérnék ezt a szintet, akkor a kereslet visszaesése és a recesszió gátat szabna az emelkedésnek. A mostani helyzet ennek fényében sokkal inkább stagflációs impulzust jelenthet, nem pedig egy új olaj-szuperciklus kezdetét – jelzik az Amundinál

Most az a nagy kérdés, hogy Irán meddig képes fenntartani a szoros blokádját. Az iráni jelentések szerint a lezárás bejelentése után az iráni erők már drónokkal támadtak egy arra haladó tartályhajót.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.