Ráfordult a világ arra, hogy száz dollár legyen egy hordó olaj ára

Az iráni háború eddigi három napját követően az iráni Forradalmi Gárda hivatalos közlést adott ki arról, hogy blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, a világ tengeri olaj- és földgáz-kereskedelmének legfontosabb átjáróját. Elemzők már korábban jelezték: ha ez megtörténik, 100-108 dolláros hordónkénti Brent olajár várható.

Irán lezárta a Hormuzi-szorost Fotó: GIUSEPPE CACACE Forrás: AFP

Irán az ellene indított izraeli–amerikai csapásokra válaszként lezárta a Hormuzi-szorost és lángba fog borítani minden hajót, amely megpróbál átjutni – közölte az iráni sajtó. Ebrahim Dzsabari vezérőrnagy, a Forradalmi Gárda parancsnokának főtanácsadója azt mondta, hogy egységeik „felégetnek minden hajót, amely megpróbál átjutni a Hormuzi-szoroson”, és nem engedik, hogy akár „egyetlen csepp olaj is elhagyja a régiót”. Már az elmúlt három napban voltak arra utaló jelek, hogy iráni erők blokád alá vonták a tengeri átjárót, de annak hivatalos bejelentése újabb sokkhatást jelent az olajpiacon, annak ellenére is, hogy az iráni lépés nem teljesen váratlan. A Hormuzi-szoros lezárása 100 dollár fölé emelheti az olajárat.

Áruszállító hajók a Hormuzi-szorosnál február 25-én - a Hormuzi-szoros zárása 100 dolláros olajárat hozhat
(Fotó: GIUSEPPE CACACE / AFP)

Jöhet a 100 dolláros olajár

Irán még sosem alkalmazott teljes blokádot a Hormuzi-szorosban, és a mostani zárás kapcsán sem ismert egyelőre az, hogy az ténylegesen hogyan valósul meg (szóba jöhet aknák telepítése, vagy katonai hajók áthaladó kereskedelmi járművek elleni támadásai, és több más alternatíva). A Forradalmi Gárda közlése a szoros teljes blokádjára utal, azaz Irán lezárta azt az útvonalat, amelyen a világ olakereskedelmi volumenjének 20 százaléka, és a tengeren kereskedett cseppfolyósított földgáz kb. 25 százaléka halad át.

A Hormuzi-szoros lezárása globális energiapiaci sokkot eredményez.

A piaci referenciaként tekintett Brent olaj hordónkénti ára már 80 dollárnál mozog, ami közel 10 százalékos emelkedés a pénteki, 73 dolláros árhoz képest, és 2,6 százalékos a pénteki árához képest. Számos elemző korábban arra a következtetésre jutott, hogy a Brent ára 100-108 dollárra emelkedhet, amennyiben Irán hivatalosan is blokádot vezet be a szorosban, és valóban nem csak feltartóztat, hanem meg is támad minden arra haladó kereskedelmi hajót (a blokádra már hétvégén is, annak bejelentése előtt is utaltak jelek, bár a Kpler hajókövető szolgálat adatai szerint vasárnap még volt némi, korlátozott forgalom a szorosban – elsősorban Irán és fő kereskedelmi partnere, Kína zászlaja alatt hajózó hajókat regisztráltak az útvonalon).

Az Omán és Irán között fekvő szoros létfontosságú főútvonal a globális olajkereskedelem számára. A Kpler adatai szerint 2025-ben napi nagyjából 13 millió hordó olaj haladt át rajta a szoroson. 

A szoros elhúzódó lezárása valószínűleg az olajárak további emelkedéséhez vezetne, és az említett 100 dolláros szint fölé lökné a Brent referenciaolaj árát. Az elemzők szerint Dél-Ázsia szembesülne a legsúlyosabb zavarokkal, és az olajnál is kiélezettebbé válhat a helyzet az LNG-ellátás tekintetében.

A Kpler adatai szerint Katar és az Egyesült Arab Emírségek Pakisztán LNG-importjának 99 százalékát, Banglades 72 százalékát, Indiának pedig 53 százalékát adják együttesen.

A földgáz tekintetében ezeket az országokat korlátozott tárolási és beszerzési rugalmasság jellemzi, ezek miatt Pakisztán és Banglades különösen sebezhető. Egyrészt Banglades már most is jelentős strukturális gázhiánnyal küzd. Az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet szerint az ország napi több mint 38 millió köbméternyi földgázhiányt regisztrál.

India néz szembe a régió legnagyobb együttes kitettségével. „LNG-importjának több mint fele a Perzsa-öböl menti országokhoz kötött, jelentős része pedig Brent-indexált, így a Hormuz-féle ingadozás okozta nyersolajár-emelkedés egyszerre emelné meg az olajimport költségeit és az LNG-szerződéses árakat. Ez kettős fizikai és pénzügyi sokkot okozna” – fejtette ki Go Katayama, a Kpler földgáz- és LNG-piaci szenior elemzője a CNBC-nek.

Hasonlóképpen, India olajimportjának mintegy 60 százaléka a Közel-Keletről származik a svájci UBP szerint. A tartós hormuzi blokád ezért mind az energiaimport költségeit, mind a folyó fizetési mérlegre nehezedő nyomást felerősítené.

Kínának is gondot okozhat a blokád, mivel az ország a világ legnagyobb nyersolaj-importőre , és a Kpler szerint az iráni olaj több mint 80 százalékát vásárolja. Kína azonban jelentős pufferekkel rendelkezik, amelyek átmenetileg képesek ellensúlyozni a szállítások kiesését. Földgáz tekintetében az UBP becslései szerint Kína LNG-importjának körülbelül 30 százaléka Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből származik, olajimportjának nagyjából 40 százaléka pedig Hormuzon keresztül halad át.

Irán kockázatos játékot kezdett

„Ha hajókat támadnak meg [az irániak], azzal arra ösztönzik az Öböl-menti államokat, hogy csatlakozzanak a háborúhoz” – hívta fel a figyelmet a Hormuzi-szoros blokádjában rejlő ellentmondásra Cormack McGarry, a Control Risks tengeri hírszerzésért és biztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója. A biztonsági szakértő szerint McGarry azt mondta, hogy a szoros teljes lezárása Irán által azt jelentené, hogy „a saját nyakán húzza meg a hurkot”, mivel egyrészt

• arra ösztönözhet több régiós országot, hogy lépjenek fel Irán ellen az energiapiaci termékeik forgalmának biztosítása érdekében;
• Irán saját magát fosztaná meg a tranzitforgalom kiszolgálásból fakadó bevételektől.

„A konfliktus leginkább az olaj- és energiaárak megemelkedése útján fejti ki a hatását a gazdaságra és a piacokra” – mondta kommentárjában Monica Defend, az Amundi Investment Institute vezetője. Az elemző szerint tartósan 100 dollár feletti olajár nem valószínű a Hormuzi-szoros zavarai nélkül, mivel paradox módon, ha az árak mégis elérnék ezt a szintet, akkor a kereslet visszaesése és a recesszió gátat szabna az emelkedésnek. A mostani helyzet ennek fényében sokkal inkább stagflációs impulzust jelenthet, nem pedig egy új olaj-szuperciklus kezdetét – jelzik az Amundinál. 

Most az a nagy kérdés, hogy Irán meddig képes fenntartani a szoros blokádját. Az iráni jelentések szerint a lezárás bejelentése után az iráni erők már drónokkal támadtak egy arra haladó tartályhajót.