Nagy menetelésben a magyar agrárium és a java még csak most jön

A magyar agrárium az elmúlt évek kihívásai ellenére, a célzott intézkedéseknek köszönhetően nemcsak ellenállóbbá vált, hanem fejlődési pályán maradt. Ebben meghatározó szerepe volt annak a példa nélküli támogatási politikának, amely az elmúlt négy évben történelmi léptékű forrásokat juttatott az agrár- és élelmiszeripari ágazatba – mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek.

Jelentős források segítették az agárium fejlődését Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter

Idén sem állt le az építkezés a magyar agráriumban, sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, a rendelkezésre álló források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar pedig 2030-ra Európa dobogósa lesz – közölte Nagy István agrárminiszter. A kormány álláspontja szerint az agrárium és az élelmiszeripar ma már a nemzetgazdaság egyik stratégiai pillére, amely nemcsak a gazdasági teljesítményhez járul hozzá, hanem több százezer embernek ad munkát, valamint erősíti a vidéki térségek népességmegtartó képességét is.

Nagy István rámutatott: soha ennyi támogatás nem érkezett az agrár- és élelmiszeripari ágazatba, mint az elmúlt években
Fotó: Ladóczki Balázs

A miniszter hangsúlyozza, hogy a fejlesztési fordulat egyik kulcsa az volt, hogy az európai uniós források mellé a kormány nyolcvanszázalékos nemzeti társfinanszírozást biztosított, ami európai összevetésben is kiemelkedő. Ez a döntés jelentősen megnövelte az agrár- és vidékfejlesztési beruházások volumenét. Tavaly már csaknem 1500 milliárd forint jutott el az ágazat szereplőihez: ebből több mint hétszázmilliárd forintot a vidékfejlesztési programok, és hatszázmilliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a közvetlen támogatások. 

A nyolcvanszázalékos társfinanszírozás hatása különösen jól látható a beruházási adatokban. Míg 2016 és 2021 között a beruházási támogatások összege 279 milliárd forint körül alakult, addig 2022 és 2025 között ez meghaladta az ezermilliárd forintot. Ennek köszönhetően országszerte megújultak az állattartó telepek, fejlődtek a feldolgozóipari kapacitások, és előrehaladt a precíziós gazdálkodási technológiák elterjedése – mutatott rá Nagy István, jelezve, hogy a fejlesztések nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is hoztak: nőtt a termelékenység, csökkent az energiafelhasználás, és erősödött a fenntartható gazdálkodás. Becslések szerint a megemelt társfinanszírozással megvalósuló beruházások 2023 és 2030 között akár 1100 milliárd forintos jövedelemnövekményt is hozhatnak az agrár- és élelmiszeriparban.

Közben a világ és Európa agrárpiacai átalakulnak, mivel olyan nemzetközi megállapodások születnek, mint az ukrán kereskedelmi nyitás vagy a Mercosur-egyezmény, amelyek a kormány értékelése szerint közvetlen és romboló hatással vannak a magyar piacokra. A miniszter kitért arra, hogy a Tisza Párt több alkalommal is lenézte és lebecsülte a magyar gazdákat. Mindeközben a kormány jelenlegi agrárpolitikájának lényege éppen a gazdák melletti kiállás, hiszen nélkülük nincs jövő, ezért minden lehetséges eszközzel támogatni kell őket – mondta Nagy István.

Az egyes ágazatok célzott támogatásban részesültek

A sertéságazatban a tenyészkoca állatjóléti támogatáskeretét 8,3 milliárd forintra emelték, továbbá külön támogatási program indult a tenyészkocatartók számára, amely összesen mintegy 1 milliárd forintot juttatott el 495 gazdálkodóhoz. A sertéstartók hitelmoratóriumot, 100 százalékos kamattámogatású finanszírozást és kamat- valamint költségmentes agrár-Széchenyi-kártyát is igénybe vehetnek. A baromfiágazatban a víziszárnyastartó telephelyek szabályozott felszámolását támogató program keretében 3,9 milliárd forintot fizettek ki, miközben az állatjóléti támogatások kerete is 886 millió forinttal nőtt, és csaknem 15 milliárd forint jutott az ágazat szereplőinek. A tejágazatban a termeléshez kötött támogatás keretösszege eléri a 26,6 milliárd forintot, emellett további 2,43 milliárd forint átmeneti nemzeti tejtámogatás kifizetésének feltételeit is megteremtették, miközben korábban már 8,4 milliárd forintot folyósítottak ezen a jogcímen.

Bajban ismerszik meg…

Az elmúlt időszakot számos válság és természeti csapás nehezítette, ezért a kormány átfogó intézkedéscsomaggal igyekezett fenntartani a gazdálkodók likviditását. Ennek részeként előrehozták a végkifizetéseket március végéig, így időarányosan mintegy háromszázmilliárd forinttal több pénz jutott el a termelőkhöz. A 2025-ös tavaszi fagy miatt 1,5 milliárd forintot fizettek ki előrehozottan, majd 2026 márciusában további 45,4 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár minden kárnemre. A teljes körű kifizetésekhez a kormány 18,5 milliárd forint többletforrást biztosított, így csaknem 16 ezer termelő részesült kárenyhítő juttatásban, több mint 360 ezer hektárnyi érintett területen. Emellett, Magyarország kezdeményezésére az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a 2025-ös rendkívüli aszály által sújtott gazdálkodók idén is kompenzációhoz jussanak. Ennek eredményeként a mezőgazdasági válságtartalékból 10,8 millió euró, vagyis mintegy 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre, amit 2026. szeptember 30-ig kell kifizetni az érintetteknek.

A miniszter külön kiemelte a ragadós száj- és körömfájás tavalyi megjelenését, amely ötven év után bukkant fel újra Magyarországon. A betegséget öt Győr-Moson-Sopron vármegyei tejelőszarvasmarha-telepre sikerült korlátozni, de így is jelentős károkat okozott: több mint 9300 szarvasmarhát és mintegy 9900 sertést kellett leölni. A leölt állatok értékének kompenzálására több mint nyolcmilliárd forintot kaptak a termelők, és további támogatáshoz jutottak az újonnan betelepített üszők tartási költségeihez, valamint hitelmoratóriumot és kedvezményes hitellehetőségeket is kaptak.

A szőlő- és borágazat számára az aranyszínű sárgaság fitoplazma jelent súlyos veszélyt, ezért a kormány rendkívüli cselekvési tervet fogadott el, amelynek részeként intenzív felderítési és növényvédelmi program indult, 3,8 milliárd forintos forrással, valamint szükség esetén támogatást nyújtanak az újratelepítéshez is.

Lendületben a magyar mezőgazdaság

Nagy István szerint, a magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképessége a nehézségek ellenére is erősödik. Magyarország már nem pusztán alapanyag-exportáló ország: a feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 2010 óta 62 százalékról 74,2 százalékra emelkedett, a magasan feldolgozott termékek kivitele pedig 2010 és 2024 között folyamatosan nőtt. Az élelmiszeripar termelésének mennyisége 2010 és 2024 között 39 százalékkal bővült. Javul a vízgazdálkodás, terjednek az öntözési beruházások, és egyre nagyobb szerephez jutnak a klímaadaptív technológiák.

A Vidékfejlesztési program lezárása is fontos siker: Magyarország a rendelkezésre álló forrásokat teljes egészében, forrásvesztés nélkül használta fel. A program mintegy 3000 milliárd forintot mozgatott meg, és csaknem 400 ezer projekt megvalósítását tette lehetővé. Az új, 2023–2027-es közös agrárpolitika részeként a vidékfejlesztési pillérben több mint 3150 milliárd forint áll rendelkezésre, és a végrehajtás is előrehaladott: több mint 65 pályázati felhívás jelent meg, százezernél is több támogatási kérelem kapott pozitív elbírálást, és gazdaságfejlesztési beruházásokra eddig 1160 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

A miniszter szerint egyértelmű, hogy a megkezdett fejlesztéseket folytatni kell, ám közben az Európai Bizottság által tervezett forráscsökkentések komoly kockázatot jelentenek. A kormány célja változatlan: megőrizni az agrárium stabilitását, növelni a versenyképességet, és elérni, hogy a magyar mezőgazdaság 2030-ra Európa élvonalába tartozzon. Nagy István szerint az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a megfelelő agrárpolitika és a gazdák kitartása együtt biztosíthatják ezt a fejlődési pályát, miközben a vidék megerősítése nemzetstratégiai kérdés marad.

Borítókép: Szabad Föld/Németh András Péter