Biztosítani kell a jogszerű munkavállalást, a munkavédelmi oktatást és szükség esetén a nyelvi segítségnyújtást. A betanítási idő, különösen az állattartásban és az élelmiszer-feldolgozásban, ahol speciális ismeretekre van szükség kiemelten fontos. A szállás és a közlekedés biztosítása is lényeges, de pluszköltséget jelenthet a munkáltatónak. A kulturális különbségeket eközben át kell hidalni, ami kezdetben megnehezítheti a beilleszkedést, Segítséget kell nyújtani számukra az adminisztrációs feladatok teljesítésében.
Felelőtlen ígéretek
– A jól hangzó, de felelőtlen kampányszlogeneknek súlyos következményei lehetnek, például, ha a magyar agrár- és élelmiszeripar nem alkalmazhatna külföldi munkavállalókat ott sem, ahol tartós munkaerőhiány van. Ilyenek az idénymunkák, mint a gyümölcsszedés, a zöldségtermesztés és a feldolgozás. Egyes élelmiszeripari üzemek kénytelenek lehetnek csökkenteni a termelést, ha nem találnak elegendő dolgozót, a bérek pedig emelkedhetnek, hmi növeli a termelési költségeket. A magasabb költségek miatt egyes élelmiszerek ára is emelkedhet – sorolta.
A volt miniszter szerint különösen a sertés-, a baromfi-, a kertészeti és a húsfeldolgozó ágazat kerülhet nehéz helyzetbe, ahol sok helyen már most is nehéz embert találni.
Ha a külföldi munkavállalók hiányát nem sikerül magyar munkaerővel pótolni, az több csatornán keresztül is hatással lehet az élelmiszerárakra, valamint az exportra és importra.
Hangúlyozta, hogy az agrár- és élelmiszeriparban a legnagyobb versenytársaink – például Németország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – rendszeresen alkalmaz külföldi, szezonális munkavállalókat.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!