A minimálbéres munkavállalók a legkitettebbek a járványnak

Új megközelítést adott a minimálbér-rendszernek az Európai Unióban a koronavírus megjelenése, mivel a legkiszolgáltatottabb munkavállalókat kétféleképpen is hátrányosan érintheti a világjárvány. Egyrészt a válság miatt megszűnő állások nagy arányban a minimálbéres munkaköröket érintik, másrészt sokan a kötelező legkisebb keresetért teszik ki magukat a fertőzés közvetlen kockázatának.

A koronavírus-járvány miatt új vita kezdődhet az Európai Unióban a minimálbérekről. Ennek oka, hogy a kötelező legkisebb kereset amellett, hogy sok tagállamban egyébként sem elegendő a stabil megélhetéshez, a járvány hatása a minimálbéreseket sújtja leginkább. Nemcsak a munkahelyek elvesztése miatt, hanem azért is, mert a járványnak leginkább kitett, közvetlen érintkezést igénylő munkakörök alkalmazottai között rendkívül magas arányban találhatók minimálbéren foglalkoztatottak – derül ki az Eurofound friss jelentéséből.

A járvány miatt jelentős válságba sodródott ágazatok munkavállalói között nagy arányban vannak a minimálbéresek. Jelentős részük az elsők között veszítette el állását a koronavírus terjedését akadályozó intézkedések miatt. A leginkább kiszolgáltatott turizmus-vendéglátásban a felmérések szerint a dolgozók közel húsz százaléka alacsony keresetű.

A koronavírus megjelenése felértékelt bizonyos munkaköröket, például a kiskereskedelmet, amely a közvetlen érintkezés révén jelentősebb veszélynek teszi ki a munkavállalókat. Szintén nagyobb figyelmet kap a takarítási szolgáltatásokban működő vállalkozások és alkalmazottak szerepe. Az átalakuló társadalmi igényekhez, a vírushelyzethez ugyanakkor nem alkalmazkodtak a keresetek. A fertőzésnek leginkább kitett ágazatok legáltalánosabb munkaköreiben, például eladóként vagy takarítóként a jelentősen megnövekedett veszély ellenére még mindig kiemelkedően magas a minimálbéresek aránya. A kiskereskedelem bizonyos területein ez akár a munkavállalók negyedére is igaz, míg a mezőgazdaságban dolgozók közel húsz százaléka érintett. Megközelíti a tíz százalékot az egészségügyi dolgozók körében is a kötelező legkisebb bér aránya az Európai Unió tagállamaiban.

A felmérés rámutatott, hogy az európai háztartások negyven százalékának nincs elegendő megtakarítása, ráadásul átlagosan a munkavállalók közel harmadának átmenetileg vagy végleg megszűnt a munkaviszonya, vagy csökkentett munkaidőbe kényszerült a járványügyi intézkedések miatt. A felmérésben részt vevő háztartások háromnegyede pedig úgy látja, jövedelem nélkül legfeljebb három hónapig képesek fenntartani magukat. Ennél még rosszabb a minimálbérért dolgozók jövedelmi helyzete.

Fotó: Magyar Nemzet/Eurofound

A legalacsonyabb keresetűek helyzete a skandináv országokban a legstabilabb, tíz százalékuk küzd rendszeres megélhetési gondokkal. Ezzel szemben Görögországban a minimálbérért dolgozók több mint nyolcvan százalékának jelent nehézséget a megélhetés. Szintén magas a minimálbéresek körében a szegénységi kitettség Bulgáriában, Horvátországban és Cipruson.

Nem történt lényeges áttörés az Európai Bizottság által januárban kezdeményezett, minimálbérekkel kapcsolatos konzultációja során. Ennek második fordulója szeptemberig tart, célja pedig, hogy a szociális partnerek segítsék Brüsszel munkáját, amely egy olyan minimálbérrendszert szeretne kialakítani, ami garantálja az alacsony keresetűek megélhetését. Az már biztos, hogy tagállami hatáskörben marad a kötelező legkisebb keresetek megállapítása, és nem lesz uniós szintű, kötelező érvényű iránymutatás. Az idehaza is bevett gyakorlat szerint képzeli el az uniós döntéshozatal az összegek megállapítását, vagyis a szociális partnerek egyezsége alapján. Ám azt egyelőre senki sem látja, hogy ennek elősegítésére mi lehetne a garancia.