Végéhez ért a nyári időszámítás, október 25-én, vasárnap hajnalban 3-ról 2-re kell visszaállítani az órákat, és minden bizonnyal ez lesz az egyik utolsó alkalom, hogy az időmérőkhöz kell nyúlni – eltekintve attól, ha másik időzónába utazunk.
Az Európai Unió döntése értelmében ugyanis 2021-től a tagállamok határozzák meg, hogy a téli és a nyári időszámítás váltogatása helyett melyiket alkalmazzák véglegesen, vagyis melyik időzónába kerülnek. Egyelőre – mint arról a Magyar Alvásszövetség tájékoztatott – a tagállamok halogatják a döntést. Ha Magyarország a nyári időszámításban maradna (vagyis időzónát váltanánk), akkor jövő tavasszal, március 28-án jöhet az utolsó tekergetés, ellenkező esetben az e hétvégi lehet az utolsó ilyen alkalom. A tét hazánk esetében az, hogy vagy a délutáni, illetve az esti időszakban juthat a lakosság egy óra nappali világossághoz, amikor mindenki ébren van, vagy reggel, hajnalban, amikor csak a lakosság egy része van fenn.
A szerencsésebbek ehhez hasonló ritkaságot állítgatnak
Fotó: MTI/EPA/Keystone/Martial Trezzini
A nyári időszámítás alkalmazásának alapja Magyarországon is az, hogy a nappali világosság idejéhez igazítjuk az emberek szokásos ébrenlétét, ami megközelítőleg 7 és 22 óra között tart. A módszerrel kevesebb mesterséges fényt kell felhasználni, az átállás áramfogyasztásra gyakorolt hatását (és a mindenkori adatokat) a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik. Kimutatták, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően csökken a kora esti időszakok terhelése, hiszen egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt. Ugyanakkor a megtakarítás mértéke az energiahatékony fényforrások térnyerése miatt csökken, ez sem indokolja már az óraátállítást.
