Vajon az utolsó alkalommal állítjuk át az órákat?

Ezen a hétvégén többet alszunk. Egyelőre nem döntöttek az egyes uniós tagállamok arról, melyik időzónát választják.

2020. 10. 24. 12:05
Genf, 2019. november 7. Bemutatnak egy Patek Philippe gyártmányú, vörös arany karórát a Sotheby's aukciós ház genfi kiállítótermében 2019. november 7-én. A karórát november 13-án bocsátják árverésre Genfben, leütési árát 2-4 millió dollár (566 millió - 1,13 milliárd forint) közé várják. MTI/EPA/KEYSTONE/Martial Trezzini Fotó: Martial Trezzini Forrás: MTI/EPA/KEYSTONE/
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Végéhez ért a nyári időszámítás, október 25-én, vasárnap hajnalban 3-ról 2-re kell visszaállítani az órákat, és minden bizonnyal ez lesz az egyik utolsó alkalom, hogy az időmérőkhöz kell nyúlni – eltekintve attól, ha másik időzónába utazunk.

Az Európai Unió döntése értelmében ugyanis 2021-től a tagállamok határozzák meg, hogy a téli és a nyári időszámítás váltogatása helyett melyiket alkalmazzák véglegesen, vagyis melyik időzónába kerülnek. Egyelőre – mint arról a Magyar Alvásszövetség tájékoztatott – a tagállamok halogatják a döntést. Ha Magyarország a nyári időszámításban maradna (vagyis időzónát váltanánk), akkor jövő tavasszal, március 28-án jöhet az utolsó tekergetés, ellenkező esetben az e hétvégi lehet az utolsó ilyen alkalom. A tét hazánk esetében az, hogy vagy a délutáni, illetve az esti időszakban juthat a lakosság egy óra nappali világossághoz, amikor mindenki ébren van, vagy reggel, hajnalban, amikor csak a lakosság egy része van fenn.

A szerencsésebbek ehhez hasonló ritkaságot állítgatnak
Fotó: MTI/EPA/Keystone/Martial Trezzini

A nyári időszámítás alkalmazásának alapja Magyarországon is az, hogy a nappali világosság idejéhez igazítjuk az emberek szokásos ébrenlétét, ami megközelítőleg 7 és 22 óra között tart. A módszerrel kevesebb mesterséges fényt kell felhasználni, az átállás áramfogyasztásra gyakorolt hatását (és a mindenkori adatokat) a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik. Kimutatták, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően csökken a kora esti időszakok terhelése, hiszen egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt. Ugyanakkor a megtakarítás mértéke az energiahatékony fényforrások térnyerése miatt csökken, ez sem indokolja már az óraátállítást.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.