Devizahitelek: kinek, mi jár vissza?

A bíróság forinthitellé is alakíthatja a devizahitelt, ha kiderül, hogy a bank tisztességtelenül hárította az adósra az árfolyamváltozásból fakadó, olykor igen súlyos anyagi terheket — egyebek mellett ezt tartalmazza az a legfrissebb döntés, amelyet a devizahiteleket vizsgáló bírói testület tett közzé. Bár az árfolyamkockázat fontos kérdés, az ügyfelek nagyobb része – mint megtudtuk – mégsem emiatt indított pert mostanában a bank ellen. Eljárásból egyébként akad bőven: a múlt év végén nagyjából ötezer deviza- és forinthitelper folyt itthon.

Jakubász Tamás
2019. 06. 21. 11:30
null
A mostani ajánlás nyomán elmaradhat a perek sokasága Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb állásfoglalást tett közzé a magyar igazságszolgáltatás a devizahitelek ügyében: csütörtökön a Kúria mellett működő úgynevezett konzultációs testület két megoldást kínált arra a helyzetre, ha a bíróság a hitelszerződés árfolyamkockázatról szóló passzusát tisztességtelennek minősítené. – A testület közlése voltaképpen ajánlás, azt nem kötelesek követni az ország bíróságai – kezdte elöljáróban a Kúria polgári kollégiumának szóvivője, amikor arra kértük, mutassa be a döntés legfontosabb pontjait. Gombos Katalin bíró először is arról beszélt, mikor tisztességtelen az a szerződési kikötés, amely az árfolyamok változásából fakadó kockázat viselésére az adóst kötelezte. – A bank eljárása akkor volt tisztességtelen, ha nem tájékoztatta ügyfelét az árfolyamváltozás lehetséges hatásairól, vagy tájékoztatta ugyan, de nem megfelelően – mondta a bíró, majd hozzátette: a tájékoztatás akkor volt szabályszerű, ha az alapján az adós tisztában lehetett a gazdasági kockázatokkal. Vagyis azzal, hogy adott esetben jelentős mértékben is elmozdulhat az árfolyam, s megemelkedhet a törlesztőrészlet.

– Ha a tájékoztatás nem ilyen volt, és ez a per során bebizonyosodik, a bíróság két jó megoldást választhat – tért rá a konzultációs testület most elfogadott ajánlására Gombos Katalin. Először is határozhat úgy, hogy a szerződést forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, mégpedig úgy, hogy a kölcsön összegeként az ügyfélnek forintban átutalt summát, kamatként pedig a szerződéskötés idején érvényes kamatfelárral növelt forintkamatot határozza meg. A másik megoldásként a bíróság a szerződést úgy minősítheti érvényesnek, hogy a deviza árfolyamát a szerződéskötéstől 2015-ig terjedő időszakra maximálja, vagyis korlátozza azt az anyagi terhet, ami az árfolyamok mozgásából az adósra hárulhat. A kamat ekkor nem változik. – Azt, hogy az adós milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles, a bíró mérlegelés alapján határozhatja meg. Ebben különféle szempontok mellett szakértői vélemény is segítheti – magyarázta a szóvivő, majd hozzátette: a bíróság döntése után át kell számolni a hitelt, figyelembe kell venni az addigi törlesztés összegét. Így lehet meghatározni, hogy az ügyfélnek mennyi fizetnivalója van még, esetleg jár-e neki vissza valamekkora összeg. Olyan megoldás viszont semmiképpen sem születhet, amelynek nyomán az ügyfél helyzete nehezebbé válna.

Ezek után adódik a kérdés, mennyi ügyfelet érinthet a mostani döntés. Gombos Katalin ennek kapcsán megjegyezte, hogy az árfolyamkockázat megítélésben az alapállás nem változott. Az árfolyamok mozgásából fakadó anyagi terhet az ügyfél viseli, mégpedig amiatt, mert a devizahitelek kamata jóval kedvezőbb volt a forintkölcsönökénél. Ebben állt a konstrukció lényege. Az adós csak akkor mentesülhet az árfolyamkockázat tisztességtelen része alól, ha bizonyítást nyer, hogy a bank nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta az ügylet kockázatairól. – Jelenlegi ismereteink szerint – folytatta a szóvivő – a konzultációs testület mostani iránymutatása csupán a perek kisebb csoportját érintheti. Már csak azért is, mert bár még az utóbbi időben is indultak idehaza devizahitel-perek, az esetek többségében nem az árfolyamkockázat miatt pereltek az ügyfelek. Gombos Katalin szerint a mostani ajánlás nem olyan jellegű döntés, amely perlavinát indíthatna el, mert az kizárólag azokra az esetekre irányadó, ahol a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő tájékoztatást kapott.

A mostani ajánlás nyomán elmaradhat a perek sokasága
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A devizahitelek kapcsán ugyanakkor érdekesek lehetnek az Európai Unió bíróságának döntései is: magyar perek mellett például román és lengyel jogesetek is kerülnek mostanában a luxembourgi ítélkező fórum elé, az uniós ítéletek pedig mindenkor tartalmazhatnak olyan pontokat, amelyek a magyar jogalkalmazást is módosíthatják. Mint a szóvivő elmondta, a külföldiek mellett a hazai fejleményeket is figyelemmel kíséri a konzultációs testület, és – ha kell – a jövőben is tart majd üléseket. A statisztika egyébként arra enged következtetni, hogy a hazai joggyakorlat alakulásának követése jó ideig feladatot ad. Az Országos Bírósági Hivatal tavasszal lapunkkal azt közölte, hogy bár csökken idehaza a deviza- és forinthiteles perek száma, tavaly így is meglehetősen sok ügy érkezett a bíróságokra. A mögöttünk hagyott esztendőben összesen 9300 hitelpert regisztráltak az igazságszolgáltatás különböző fórumain, 2017-ben 15 ezret, 2016-ban pedig 19 ezret. Az esetek feldolgozásával egyébként ütemesen haladt az ítélkezés: 2018 végén kevesebb mint ötezer hitelper volt folyamatban idehaza.

Visszavásárlás

Megkezdte a lakásvásárlási szerződések előkészítését a Nemzeti Eszközkezelő, folyamatos a beérkezett visszavásárlási nyilatkozatok feldolgozása. A kiküldött 32 500 felhívásra csaknem 31 700 válasz érkezett, 28 300 ügyfél nyilatkozott határidőre visszavásárlási szándékáról a kedvezményes feltételek mellett.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.