Újabb állásfoglalást tett közzé a magyar igazságszolgáltatás a devizahitelek ügyében: csütörtökön a Kúria mellett működő úgynevezett konzultációs testület két megoldást kínált arra a helyzetre, ha a bíróság a hitelszerződés árfolyamkockázatról szóló passzusát tisztességtelennek minősítené. – A testület közlése voltaképpen ajánlás, azt nem kötelesek követni az ország bíróságai – kezdte elöljáróban a Kúria polgári kollégiumának szóvivője, amikor arra kértük, mutassa be a döntés legfontosabb pontjait. Gombos Katalin bíró először is arról beszélt, mikor tisztességtelen az a szerződési kikötés, amely az árfolyamok változásából fakadó kockázat viselésére az adóst kötelezte. – A bank eljárása akkor volt tisztességtelen, ha nem tájékoztatta ügyfelét az árfolyamváltozás lehetséges hatásairól, vagy tájékoztatta ugyan, de nem megfelelően – mondta a bíró, majd hozzátette: a tájékoztatás akkor volt szabályszerű, ha az alapján az adós tisztában lehetett a gazdasági kockázatokkal. Vagyis azzal, hogy adott esetben jelentős mértékben is elmozdulhat az árfolyam, s megemelkedhet a törlesztőrészlet.
– Ha a tájékoztatás nem ilyen volt, és ez a per során bebizonyosodik, a bíróság két jó megoldást választhat – tért rá a konzultációs testület most elfogadott ajánlására Gombos Katalin. Először is határozhat úgy, hogy a szerződést forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, mégpedig úgy, hogy a kölcsön összegeként az ügyfélnek forintban átutalt summát, kamatként pedig a szerződéskötés idején érvényes kamatfelárral növelt forintkamatot határozza meg. A másik megoldásként a bíróság a szerződést úgy minősítheti érvényesnek, hogy a deviza árfolyamát a szerződéskötéstől 2015-ig terjedő időszakra maximálja, vagyis korlátozza azt az anyagi terhet, ami az árfolyamok mozgásából az adósra hárulhat. A kamat ekkor nem változik. – Azt, hogy az adós milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles, a bíró mérlegelés alapján határozhatja meg. Ebben különféle szempontok mellett szakértői vélemény is segítheti – magyarázta a szóvivő, majd hozzátette: a bíróság döntése után át kell számolni a hitelt, figyelembe kell venni az addigi törlesztés összegét. Így lehet meghatározni, hogy az ügyfélnek mennyi fizetnivalója van még, esetleg jár-e neki vissza valamekkora összeg. Olyan megoldás viszont semmiképpen sem születhet, amelynek nyomán az ügyfél helyzete nehezebbé válna.