Kémeket engedünk a lakásunkba?

Ahelyett, hogy kémkedés gyanújával máglyára vetnénk az érzékelőkkel felszerelt háztartási eszközöket, érdemesebb megismerni azt, hogyan válhatunk tudatos felhasználóvá — vélik a Magyar Nemzetnek nyilatkozó informatikai szakértők. Egyetértettek abban is, hogy mind több berendezésre kerülnek szenzorok, az ezek által gyűjtött adatok elemzése pedig az ipar és a magánélet hatékonyságát is növeli.

Smiling Young Couple Sitting On Sofa Watching Cleaning Robot Fotó: 123RF

Egyre több háztartási terméken és kisebb kütyün jelenik meg kamera: a telefonokon és laptopokon lévőket már megszoktuk, az okostévékét és a laptopokét sokan leragasztják, biztos, ami biztos. Kevésbé elterjedtek a hűtőbe épített optikai eszközök, nem is olyan régen pedig megjelentek a kamerával is felszerelt robotporszívók. Óhatatlanul is felmerül a kérdés: mit akarnak látni ezek a gépek?

– Az első generációs robotporszívók találomra haladnak a lakásban, és a takarítással eltöltött idő alapján becsülhető, hogy nagy valószínűséggel minden felületen átmennek. Mégis, ezek a gépek kihagynak területeket, másokat pedig többször is érintenek, feleslegesen. Ezért kaptak a második generá­ciós robotporszívók különféle érzékelőket, és minél többfélével rendelkezik az eszköz, annál hatékonyabban képes működni: szisztematikusan haladhat végig a lakáson. Ám szükséges az is, hogy a beérkező adatokat algoritmus elemezze – magyarázta Varga Zsigmond, az SAP Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója.

Ipari vívmány a háztartásban

Példaként elmondta, hogy az ultrahangos, lézeres szenzorok mellett kamerával is felszerelt robotporszívó a vizuális információk elemzésével tanulja meg, hogy ha valaminek négy lába, farka, két füle van és a talajszinten mozog a lakásban, az nagy valószínűséggel kutya vagy macska. Egy idő után különbséget is tud tenni a két állat között, ez pedig attól függ, hogy mennyi képet látott és hogy milyen hatékonyságú a mesterséges intelligencia algoritmusa. Minél hatékonyabb, annál gyorsabban tanul és annál kisebb minta, vagyis kevesebb képanyag elegendő – persze még így is több százezres, milliós számról van szó.

Varga Zsigmond hangsúlyozta: az ipar számára egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia alkalmazása, tekintettel a hatékonyságnövelésre. Ehhez pedig a különféle szenzorok alkalmazása elengedhetetlen, legyen szó gyártásról vagy a logisztika területéről. Az pedig, hogy a technológia a háztartási cikkekben is megjelenik, természetes velejárója a fejlődésnek.

Az SAP üzletfejlesztési igazgatója arról is beszélt, hogyan változik generációról generációra, ahogyan interakcióba lépünk a gépekkel. Mivel a gépi tanulás és a beszédfelismerés is fejlődik, az a működési modell is, ahogyan kommunikálunk a számítógépeinkkel. Ennek a kifutása Varga Zsigmond szerint pedig az, hogy a most felnövő generáció számára már az a természetes, hogy élő szóval, gesztikulációval kommunikál a gépekkel. Vagyis rendkívüli változást hoz, ahogyan az emberek a digitális környezetre hatnak.

Fotó: 123RF

Adatokkal fizetünk

– A kényelmünk érdekében hajlamosak vagyunk beszolgáltatni az ada­tainkat. Régen az emberek kis falvakban éltek, ami megvédte őket a külvilág veszélyeitől, de egy normális értelemben vett faluközösségben sem voltak titkok, és minden tag elfogadta azt, hogy ez a biztonság ára – emlékeztetett Varga Zsigmond. Hangsúlyozta: ma mindenki annyit áldoz fel a privát szférájából, amennyit a kényelme érdekében szeretne. A Google ingyenes szolgáltatásai jó példák erre, hiszen felmerül a kérdés, hogy miért éri meg a vállalatnak a modell. A válasz pedig az, hogy a felhasználók személyes adatai jelentik azt az értéket, amelyet a Google értékesít. Ha valaki nem akar élni ezzel a konstrukcióval, az fizethet is más cégnél a kívánt szolgáltatásokért – szögezte le az SAP üzletfejlesztési igazgatója.

Érdemes hozzászokni ahhoz, hogy egyre több eszközünkön megjelenik a kamera és más szenzorok – véli Keleti Arthur, a T-Systems Magyarország IT-biztonsági stratégája. A szakértő hozzátette: érdekes, hogy a lakásunkban lévő hőmérsékletet kevésbé tartjuk személyes információnak, de akár ebből is lehet következtetni arra, hogy mondjuk a fürdőszobában éppen fürdik valaki. Tehát a szenzorok adatai metainformációkkal kiegészítve deríthetnek fényt személyes tartalmakra. Elképzelhető, hogy a későbbiekben a porszívó megtanulja a családtagok kinézetét, így jelezhet a tulajdonosnak, ha a távollétében idegen jut be a lakásba.

Az okosvárosokban, okosotthonokban nagyon sok, szenzorokkal felszerelt eszköz van és lesz, ezért felmerül, hogy az ezek által begyűjtött adatokat ki és mire használja fel. Elsődleges, hogy milyen cég gyártja az adott eszközt és még inkább, hogy hogyan kezeli az adatainkat. A berendezésekhez tartozik általában egy alkalmazás, egy weboldal, ahol meg lehet nézni, hogy a felhasználó mely adatok milyen célú használatára jogosítja fel a gyártót. Ez vezet el Keleti Arthur szerint a tudatos felhasználó kulcsfogalmához, vagyis ezeket az eszközöket felelősen indokolt használni, nem pedig máglyára vetni a kémkedés gyanújával.

Ellenőrizhető szolgáltatók

Ettől függetlenül nincsen garancia arra, hogy egy társaság ne élne vissza a begyűjtött adatokkal, ezért is jött létre a felhasználókat védő jogszabályi háttér, az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR.

– Minden elektronikus háztartási eszközre vonatkoznak előírások, mint például az energetikai besorolás vagy a zajkibocsátás jelölése. Az adatfelhasználás terén is haladunk ebbe az irányba, már ellenőrizhető például, hogy az adott kütyü gyártója milyen adatokat rögzít, letörli-e azokat a meghatározott időben. Visszaélés esetén pedig a felhasználó Európa-szerte bármelyik adatvédelmi hatósághoz fordulhat, amely vizsgálatot indíthat, és ha bebizonyosodik a jogsértés, bírságot szabhat ki. Azt remélik a törvényhozók, hogy ez a jogszabályi háttér előbb-utóbb megteremti annak a kultúráját, amelyben például a robotporszívóra is rá lesz írva, hogy teszem azt A++ osztályú adatbiztonsági kategóriába tartozik, így a vásárló megalapozottan sejtheti, hogy a termék nem fog fecsegni róla – magyarázta az IT-biztonsági stratéga.

Ám nem zárható ki a véletlen hiba vagy szándékos visszaélés. A kiberbiztonságban is előfordulhat, hogy egy egyébként jól megírt alkalmazáshoz hozzáfér egy hekker vagy az idő előrehaladtával valami már dekódolhatóvá válik, ami korábban nem volt az. Keleti ­Arthur szerint mindenesetre a felhasználóknak elsősorban azzal kell tisztában lenniük, hogyan kell tudatosan használni ezeket az eszközöket és miként élhetnek a jog adta lehetőségekkel. A felhasználók jogi védelme Európában lényegesen előrébb jár, mint a világ más terüle­tein – szögezte le, hozzátéve: a jó arányt mindig meg kell találnunk a biztonság és a használhatóság között, mert ha valami túl biztonságos, de nem elég rugalmas, az gátolhatja is a haladást.