Könnyen elérhető és szuperegészséges, mégsem nagyon esszük

Világszinten és itthon is nagyon kevés hüvelyest fogyasztunk, pedig ezek a zöldségek igazi szuperfoodnak számítanak. Annak ellenére, hogy magas a rost- és fehérjetartalmuk, vitaminokban és értékes ásványi anyagokban is bővelkednek, a Bonduelle kutatása szerint a magyaroknak mindössze 43 százaléka sorolja a preferált zöldségek közül az első három helyre a hüvelyeseket.

Sokszínűek és egészségesek, valamiért mégsem népszerűek Forrás: Bonduelle

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy jót tesz az egészségünknek és az immunrendszerünknek, ha növeljük étrendünkben a növényi élelmiszerek arányát, legtöbben azonban

mégsem vesszük komolyan a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát, a hüvelyeseket illetően pedig még sajnálatosabb a helyzet.

Többek között erre hívja fel a figyelmet a hüvelyesek világnapja, amelyet 2018 év végén deklarált hivatalos világnappá az ENSZ közgyűlése. A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) 2019-es adatai alapján világszerte átlagosan naponta

21 gramm hüvelyest fogyasztunk fejenként,

ami a napi fehérjebevitelünk mindössze hat,

napi energiabevitelünknek pedig csak három százalékát teszi ki.

A számok az elmúlt harminc évben stagnálnak – a gabonafélék, tejtermékek és húsok uralta étrend tehát régóta jellemző.

– A hüvelyesek értékes növényi fehérjéket és aminosavakat tartalmaznak, és az egészséges étrend részeként

segítenek az elhízás, illetve egyes krónikus betegségek, mint a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek és a rák visszaszorításában

– mondta Viktoria Kalinin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének Európáért és Közép-Ázsiáért felelős kommunikációs szakértője.

A zöldségek, illetve a hüvelyesek fogyasztásának terén hazánknak is van hová fejlődnie. A Bonduelle reprezentatív kutatásának eredményei alapján itthon a napi fogyasztási arányokat tekintve a legtöbben tejterméket és fehér lisztből készült pékárukat (45 és 41 százalék) fogyasztanak, a friss zöldségek fogyasztási aránya pedig mindössze 37 százalék. A válaszadók szerint teljes napi táplálkozásukból 26 százalékot tesznek ki a zöldségek, ez az arány azonban a valóságban még kevesebb lehet, hiszen a kutatásban résztvevők feltételezhetően túlbecsülték saját zöldségfogyasztási szokásaikat.

Sokaknak a zöldség egyet jelent a paradicsommal, a vitamindús élelmiszerből szerencsére rengeteg fajtát termesztenek itthon is
Fotó: Éberling András

Kedvenc zöldségeink a paradicsom, a burgonya és a paprika, a hüvelyeseket pedig mindössze a válaszadók 43 százaléka említette a három kedvence között. Az eredményekből jól kitűnik, hogy zöldségfogyasztásunk alapját leggyakrabban a fő fogások mellé köretként elfogyasztott krumpli és a szendvicshez bevitt paradicsom és paprika képezi.

– A hüvelyesek világnapja kiemelt társadalmi és egyben környezetvédelmi problémára hívja fel a figyelmet, hiszen ezen növények fogyasztásával nem csupán szervezetünknek és egészségünknek, de a Földnek is segítünk. A hüvelyesek és zöldségek termesztése sokkal kevesebb terhet ró a környezetre, mint az állattenyésztés és húsfeldolgozás. A bab-, borsó- és lencsefélék ráadásul széles spektrumot kínálnak tápanyagok, színek, textúrák és ízek terén is – mondta Szirbek András, a Bonduelle Central Europe marketing vezetője.

Sokszínűek és egészségesek, valamiért mégsem népszerűek
Fotó: Bonduelle

– A kutatás eredményei sajnos megerősítik azt a trendet, amely évek óta megfigyelhető Magyarországon. A hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér iránymutatása szerint az elfogyasztott élelmiszer-mennyiség felének zöldségekből (ideértve a hüvelyeseket is) és gyümölcsökből kellene származnia, ami

naponta legalább negyven dekagrammnak felel meg a burgonya beszámítása nélkül. Ehhez képest a tényleges fogyasztásunk átlagosan csak 34 dekagrammra tehető, ráadásul a krumplival együtt.

Ez azért is szomorú, mert a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás hozzásegíthetne bennünket az egészségi állapotunk javításához, valamint az olyan – hazánkban is gyakori krónikus – betegségek, mint a keringési panaszok és egyes daganatok megelőzéséhez – mondta Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A hüvelyesek ilyen alacsony arányú fogyasztása gazdasági, történelmi és társadalmi-kulturális okokra vezethető vissza, a kutatásból azonban kiderül, hogy a jelenségben szerepet játszhat a fagyasztott és konzerv zöldségek mellőzése is. A megkérdezettek 66 százaléka ugyanis a friss zöldségeket részesíti előnyben a főzés során a konzerv és fagyasztott termékekkel szemben, ezáltal sok hüvelyest mindössze időszakosan van lehetőségük felhasználni. Konzervként a válaszadók 42 százaléka, fagyasztva pedig 47 százaléka fogyaszt legalább hetente zöldséget, így a megkérdezettek több mint fele a téli időszakban rengeteg féle hüvelyest nélkülöz az étrendjéből.

A legnépszerűbb hüvelyes itthon a zöldborsó, ennél a zöldségnél lényegesen kevesebbet fogyasztunk a különböző babokból, lencsékből és csicseriborsóból.

Ezek a növények pedig igazi szuper-élelmiszernek számítanak:

magas a rosttartalmuk, amely segít a vércukorszint egyenletes szinten tartásában,

hozzájárul az egészséges emésztéshez és a normál koleszerinszint fenntartásához is,

fehérjében gazdagok,

kiváló B1- és B6-vitamin-, pantoténsav- és folsavforrások, valamint

olyan ásványi anyagokban is gazdagok, mint a kálium, cink, réz, foszfor, vas és a mangán.

Felhasználásuk ráadásul igen változatos lehet, hiszen készíthetünk belőlük leveseket, főzelékeket, de gondolhatunk rájuk köret vagy saláta, illetve a manapság igen népszerű krémek és mártogatósok formájában is.