Az érzékeny ágazatok túlélését garantáló termeléshez kötött támogatások mértékét elsősorban a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően sikerült megőrizni a jelenlegi 13+2 százalékos szinten, szemben az Európai Parlament által javasolt 10+2 százalékkal.
Ezáltal továbbra is megmarad a lehetőség az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatása, mint a tej- és húshasznú szarvasmarhatartás vagy a zöldség és gyümölcs ágazat
– sorolta az eredményeket Nagy István. Az átmeneti nemzeti támogatások terén szintén sikerült megőrizni a tanácsi álláspontban foglaltakat, amelyben oroszlánrészt vállaltak a kelet-európai tagállamok.
A miniszter kiemelte, hogy
a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt fontos eredmény, hogy a három évig elhúzódó, intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a megállapodást.
A közös agrárpolitikát ért egyre erőteljesebb támadások ellenére továbbra is biztosított a magyar gazdák támogatása, uniós és nemzeti forrásból is. – Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a Covid–19 világjárvány alatt is folyamatosan képes volt a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát.
A most megkötött megállapodással az európai gazdák erőn felül teljesítenek, súlyukat meghaladóan járulnak majd hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez.
A további menetrendről Nagy István elmondta, hogy a megállapodást a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt foglalják konkrét jogszabályi szövegbe, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadására kerül sor a tanácsban és az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a bizottság felé a KAP stratégiai terveiket. Az új KAP-szabályozás a kétéves átmeneti időszakot követően 2023. január 1-jén lép hatályba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!