Nem fogott a járvány a termőföld értékének töretlen növekedésén

Kevesebb termőfölddel kapcsolatos tranzakciót bonyolítottak tavaly, mint 2019-ben, de az árak így is nőttek.

MN_Temp

Tavaly tíz százalékkal csökkent a termőföldet érintő tranzakciók száma és nyolc százalékkal kisebb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2019-ben. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen: országos átlagban öt százalékkal drágult a termőterület – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP termőföld-értéktérképből. Mindez azt jelenti, hogy egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld napjainkban az akkori ár közel háromszorosáért értékesíthető.

A koronavírus-járvány földpiacra gyakorolt hatása egyelőre nem egyértelmű – mutatott rá az elemzés. A járvány lehetséges kedvezőtlen hatásait ugyanakkor ellensúlyozhatja, egyben érdemben meghatározhatja a földpiaci folyamatokat az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén januártól életbe lépett törvény, valamint az új európai uniós támogatási ciklus.

A legdrágább megye tavaly Hajdú-Bihar volt 2,33 millió forintos hektáronkénti termőföldátlagárral. A kétmilliós hektáronkénti árszintet Fejér, Békés és Tolna megye is átlépte. Tavaly már Nógrád megyében is meghaladta az átlagár az egymillió forintot – egyébként itt a legalacsonyabb a termőföld ára.

A legnagyobb értéknövekedés Fejér megyében ment végbe 2019-hez képest, tavaly átlagosan mintegy 18 százalékkal kellett többet fizetniük a vevőknek. Az országos tendenciákkal ellentétesen három megyében, Békésben, Somogyban és Zalában csökkent egy év alatt a földek ára, ám a legnagyobb visszaesés sem haladta meg a nyolc százalékot.