Közismert, hogy az acéliparban az uniós előírások gátat szabnak annak, hogy a Dunaferr közvetlen állami támogatást kapjon. Most a koronavírus-járvány „újabb fejezetet” nyitott ebben a témakörben is. Jevgenyij Tanhilevics, az ISD Dunaferr Zrt. cégvezetője levelet írt a magyar kormány minisztereinek és a dolgozók felé is, felhívva a figyelmet az acélipari cég nehéz helyzetére – olvasható a duol.hu-n.
Az indokok érthetőek, a jelenlegi helyzetet tükrözik, de az is fontos szempont, hogy milyen okok vezettek ehhez. A cégvezető pontosan tudja ezeket. Jevgenyij Tanhilevics most mégis állami szerepvállalást sürget. Valóban fontos az állami szerepvállalás, de nem abban a formában, ahogy a cégvezető kérte. Leveléből kiderült, hogy hitelfelvétel elősegítését, állami beruházások kapcsán megrendeléseket kért, egy olyan intézkedéscsomagot, amit az Európai Unió abban a formában nem enged.
A szén-dioxid-kvóta megléte kulcskérdés egy iparvállalat gazdálkodásában. A Dunaferr ebben nem áll jól. Egyáltalán, mi is a szén-dioxid-kvóta? Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor pénzre váltott légszennyezettség. Hogyan is lesz árucikk ebből, ami a Dunaferr kötelezettségeinek egy jelentős részét adja? Minden cég januártól decemberig monitorozza szén-dioxid-kibocsátását, majd a következő évben, március végéig le kell adnia a mért adatokat. Ezek alapján, ha túllépte a kvótát, április végéig meg kell vásárolnia a hiányzó mennyiséget. Ez a megoldás önszabályozó módon hajtja a cégeket afelé, hogy minél hatékonyabban, és minél kevesebb CO2-kibocsátással termeljenek. Nos, ez nem sikerül évek óta a Dunaferrnek, a többi között a környezetvédelmi fejlesztések eddigi elmulasztása miatt.
Hogy az előbbi gondolatmenetet folytatva az indokok mellett az okokról is beszéljünk, ennek valós bizonyítéka az ISD Dunaferr 2018. évi beszámolójáról készült, ezidáig ismert „legfrissebb” könyvvizsgálói jelentés (amely nyilvánosan is elérhető – a szerk.). E szerint – a fejezet tárgyánál maradva – a vállalatvezetés 2018-ban nem képzett céltartalékot a szén-dioxid-kibocsátásból eredő jövőbeli kötelezettségek teljesítésére. Mindezek ellenére a mérlegadatokban több mint 10 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki a cég, miközben a könyvvizsgáló véleménye szerint a Dunaferrnek tehát több mint 17 milliárd forint értékben céltartalékot kellett volna elszámolnia a konszolidált beszámolójában. Ha ezt megtette volna, akkor nem tízmilliárdos nyeresége, hanem hétmilliárdos vesztesége lett volna kimutatva. Ez utóbbiból így nem, amíg az előbbiből bizony megvan a lehetősége az osztalék kifizetésére a tulajdonosok részére. A részvényesek közgyűlésének döntése, hogy élnek-e ezzel.