Soha annyian nem vették igénybe a csokot, mint a járványévben

Több mint negyvenezer családnak folyósították tavaly a csok millióit, ami azt jelenti, hogy legalább minden negyedik lakásadásvételnél szerepet játszott a vissza nem térítendő támogatás. A járvány miatt átalakuló lakhatási kérdésekkel és az otthonteremtési program kiterjesztésével az idén minden bizonnyal tovább bővül az igénylő családok száma.

Fókuszban az otthonteremtés. A pénztárak már nem tudnak az állami kedvezménnyel hódítani Fotó: MTI/Kovács Tamás

A koronavírus-járvány ellenére a családok sosem látott mértékben vették igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) 2020-ban – olvasható ki a KSH friss Lakossági lakáshitelezés, 2020 című kiadványából. Az elemzés szerint a csok kiterjesztését szolgáló intézkedések hatására 2019-hez viszonyítva 18 százalékkal több, 2016-tal összevetve pedig kétszer annyi,

40 530 családnak folyósították tavaly a vissza nem térítendő támogatást.

A 2016 és 2020 közötti öt évben összesen 155 823 család élt a csok millióival, ők összesen 386 milliárd forintnyi támogatást kaptak otthonteremtésre. Ez azt jelenti, hogy öt év átlagában nagyjából minden hatodik adásvételnél volt szerepe a csoknak. Ez az arány azonban jelentősen megnőtt tavaly, minden bizonnyal a csok bővítésének és a járvány miatt alakuló lakhatási kérdéseknek is köszönhetően. Bár még nincs meg a végleges lakásforgalomról szóló tavalyi adat (2019-ben összesen 157 ezer lakás cserélt gazdát), az előzetesen is kijelenthető, hogy

a járvány sújtotta 2020-as évben négyből legalább egy vevő igénybe vette a csokot.

A csok átlagösszege új lakás építése esetén 3,2 millió, új lakás vásárlásakor 5,7 millió, használt lakás vásárlásánál 2,4 millió forint volt 2020-ban. Fontos, hogy a lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya folyamatosan emelkedett az elmúlt időszakban, összefüggésben a falusi csok 2019. júliusi bevezetésével, amely esetében az igénylők a támogatás felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják. 2020 végére a bővítések aránya a csokot igénybe vevőknél meghaladta a 14 százalékot, az e célra folyósított átlagos összeg 1,6 millió forintot tett ki.

Babaváró lakáscélra

A lakáshitelezés alakulása szempontjából érdemi szerepe van a babaváró kölcsönnek is. A KSH összegzése szerint 2019 júliusa és 2020 decembere között 1090 milliárd forint értékben mintegy 120 ezer szerződést kötöttek a fiatal házaspárok a szabad felhasználású, akár teljes mértékben vissza nem fizetendővé alakítható kölcsönre. A hitelfelvevők számos különböző célra vehetik fel a babaváró támogatást, ugyanakkor a statisztikai hivatal szerint feltételezhető, hogy jelentős részük lakásberuházásra, a lakásvásárlás során a vételi összeg kiegészítésére, a piaci lakáshitelek helyettesítésére, vagy a korábban felvett lakáshitel előtörlesztésére fordítja.

A KSH kiadványa szerint a teljes magyarországi lakáshitel-állomány 4004 milliárd forintra rúgott a múlt év végén, ami tíz százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A 2020 márciusában a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében bevezetett törlesztési moratóriumot a múlt év végéig

a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 286 ezer esetben vették igénybe. Ez a lakáshitel-állomány 45 százalékát jelentette.

– A lakáshitel-állomány bővülésében meghatározó szerepe volt a törlesztési moratórium miatt meg nem fizetett törlesztőrészleteknek és annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát – mondta ezzel kapcsolatban Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának vezetője.

Szintén fontos szempont, hogy a felvett hitelállományon belül tavaly

jelentősen nőtt a támogatott lakáshitelek száma és összege.

– A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez egyrészt az járult hozzá, hogy 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető csok összege, és bővült a jogosultak köre is. Másrészt 2019 júliusától a használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csokhoz kapcsolódó támogatott hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, amivel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé. Harmadrészt pedig elindult a falusi csok is – mutatott rá a KSH osztályvezetője.