Továbbra sem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről a munkáltatók és a szakszervezetek között a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén.
A képviseletek a Magyar Nemzetet arról tájékoztatták, hogy a szakszervezeti oldal a korábbi 7,5 százalékos emelésre vonatkozó javaslatát 6,5 százalékra mérsékelte a kompromisszumos egyezség előmozdítása érdekében.
Az álláspontok némileg közeledtek: felvetődött egy többlépcsős béremelési program kidolgozása.
A munkaadói képviseletek a korábbi három százalék helyett a kötelező legkisebb bérek négyszázalékos emelését is elképzelhetőnek tartanák, de továbbra is csak akkor, ha januártól tovább csökken a munkaadók járulékterhe, a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke.
Ha nem lesz mérséklés, akkor nem támogatják a minimálbér és a bérminimum érdemi emelését a munkáltatók.
A 2016-ban kötött, több évre szóló, munkáltatói tehercsökkenést is tartalmazó bérmegállapodás értelmében 2017-től minden évben csökkent a szocho mértéke, összességében több mint tíz százalékkal. Ugyanakkor a járvány miatt várhatóan nem teljesül idén a 2021-es szochomérséklés reálkereset-növekedéshez kötött feltétele.
Elhangzott, hogy a kormány a következő ülésén egyeztethet a munkáltatók és a szakszervezeti oldal javaslatairól. A háromoldalú tárgyalások ezt követően folytatódnak.
A munkaadói képviseletek korábban legfeljebb az infláció mértékével megegyező béremelést tartottak elfogadhatónak, azt is csak akkor, ha januártól a szocho tovább csökken. A szakszervezetek tízszázalékos emelést szerettek volna az egyeztetések kezdetén.
Szerintük a legkisebb bérek jelentősen leszakadnának a környező országokétól, ha az emelés túl alacsony lenne. A munkaadók ajánlatát elfogadhatatlannak tartják, de nyitottak más intézkedésekkel elérni a nagyobb nettó béremelkedést, például a személyi jövedelemadó mérséklésével.
