Itt a bejelentés: újabb adócsökkentés a láthatáron

Béremelés fejében újra adócsökkentést ajánl a kormány a vállalkozásoknak. A pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek elmondta: már megkezdték az egyeztetés előkészítését a szociá­lis partnerekkel. Varga Mihály közlése szerint a kormány olyan megállapodást szeretne, amely legalább 2024-ig elrendezi a minimálbér-emelés és az adócsökkentés kérdését.

2021.05.04. Budapest Varga MIhály pézügyminiszter átadja a költsévetést Latorczai Jánosnak Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz

– Folytatódnak az adócsökkentések, mérséklődni fog a munkára rakódó közteher – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter.

Varga Mihály ugyanakkor hozzátette: a kormánynak az a terve, hogy az adócsökkentést összekösse a minimálbér emelésével.

Varga Mihály: Olyan egyezség kell, amely legalább 2024-ig tart Fotó Bach Máté

– Megfelelő forgatókönyvre van szükség az adók csökkentéséhez és a minimálbér növeléséhez is – jelentette ki a tárcavezető, majd ismertette, milyen menetrend képzelhető el ebben az ügyben.

– A kormány ismét többéves bérmegállapodást szeretne kötni a munkaadók és a munkavállalók képviselői­vel, az egyezség előkészítése már meg is kezdődött

– fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta, olyan megállapodást szeretne a kabinet, amely legalább 2024-ig rendezné, hogy évenként milyen mértékben emelkedjen a minimálbér, s ezzel párhuzamosan milyen nagyságrendben csökkenjen a munkát terhelő adó, elsősorban a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho).

Adatok és számok

A miniszter nyilatkozata kapcsán érdemes felidézni, hogy egyszer már kötött többéves bérmegállapodást a kormány a szociális partnerekkel, az egyezség hosszabb időre megszabta az adócsökkentés és a béremelkedés menetét. A 2016 végén született megállapodásban az állam azt vállalta, hogy ütemesen csökkenti a szociális hozzájárulási adót, ha a vállalkozói szféra évről évre jelentősen megemeli az alkalmazottak juttatását. A szocho 2016-ban 27 százalék volt, a mérték több lépcsőben csökkent, jelenleg 15,5 százalék. Jövőre 15 százalékra csökken az adó, és megszűnik a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás is. Érdemes megemlíteni azt is, miként alakult eközben a bruttó átlagbér. A Központi Statisztikai Hivatal 2017 januárjában 258 ezer forintos átlagos keresetet rögzített, az összeg egy év múlva 323 ezer forintra nőtt, 2019 elején már bruttó 360 ezer forint volt a juttatás, majd a 2020-as 390 ezer forintos summa az idei januárra 424 ezer forintra szökött.

Történelmi jelentőség

„Az elmúlt évtized adóügyi fejleményei közül kettőt kell kiemelni” – nyilatkozta a közelmúltban a Magyar Nemzetnek Honyek Péter. A PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója szerint az egyik az egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása volt, a másik pedig a munkáltatói terhek, a szocho csökkentése. Utóbbi kapcsán a szakember azt a megállapodást emelte ki, amelyet a kormány 2016-ban kötött a munkáltatók és a munkaadók képviselőivel. Honyek Péter úgy vélte: az egyezség és az annak mentén véghez vitt céges adócsökkentés a munkahelyek számának jelentős emelkedésében is szerepet játszott, de legfontosabb hatását a kereseteknél fejtette ki. Az igazgató szerint a bérmegállapodás volt az igazi katalizátora a magyar bérek gyors, eddig sosem tapasztalt növekedésének.