Varga Mihály: Újabb gazdaságvédelmi lépésekre van szükség

Magyarország felzárkózásához a magyar gazdaság növekedésének a következő években is legalább két százalékponttal meg kell haladnia az uniós átlagot – mondta a pénzügyminiszter.

Nyregyhza, 2019. szeptember 7. Varga Mihly pnzgyminiszter eladst tart az 57. Kzgazdsz-vndorgylsen a Nyregyhzi Egyetemen 2019. szeptember 7-n. MTI/Czegldi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Magyarország felzárkózásához a magyar gazdaság növekedésének a következő években is legalább két százalékponttal meg kell haladnia az uniós átlagot – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara ünnepi küldöttgyűlésén, szombaton Budapesten.

Recesszióról ugyan nem beszélhetünk, de lassul a világgazdaság növekedési üteme, ahhoz, hogy a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán maradjon, hogy megőrizzük a GDP bővülésének ütemét, újabb gazdaságvédelmi lépésekre van szükség – mutatott rá Varga Mihály.

Kiemelte: a magyar gazdaság évek óta jól teljesít, a jövőben a gazdaság igényeihez igazított beruházás-ösztönző lépéseket kell megvalósítani, ebben a minőségi fejlesztéseket, így például a digitalizáció további térnyerését támogató intézkedéseket kell bevezetni a fegyelmezett államháztartási politika fenntartása mellett.

A pénzügyminiszter jelezte: a bejövő működő tőke nagyságát tekintve Magyarország az európai országok élmezőnyében van, a V4-országok között Magyarország tőkevonzó képessége igen jelentős, 2018-ban a magyar GDP 4,1 százalékára rúgó külföldi működő tőke áramlott az országba.

Varga Mihály kiemelte: a nemzetközi szervezetek egy része már tavaly év végén azt jósolta, hogy a magyar gazdaság lassulni fog, ennek ellenére az idei harmadik negyedévben 5 százalékkal bővült a gazdaság. A pénzügyminiszter megjegyezte: a tartós és folyamatos bővülés mögött a fogyasztás élénkülése, a termelékenység javulása és a befektetések magas száma áll.

A tárcavezető rámutatott: a magyar gazdaság teljesítményében jelentős szerepe van a kormány intézkedéseinek, ennek is köszönhető, hogy a globális lassulás ellenére továbbra is a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére számítanak. Varga Mihály jelezte: a növekedés előmozdításában jelentős szerepet játszottak a júniusban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv megvalósult elemei, így a magyar állampapír plusz bevezetése, a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése, a fejlesztési adókedvezmény kibővítése, az adóelőleg-feltöltés eltörlése, a munkásszállók támogatásának kiterjesztése.

Kiemelte: a kormány további új intézkedéseken dolgozik, hogy a magyar gazdaság növekedése a következő években is meghaladja az uniós átlagot legalább két százalékponttal, a versenyképesség erősítése kiemelt feladat. Varga Mihály leszögezte: a gazdaság minden szereplőjének biztonságos hátteret nyújt a kiegyensúlyozott államháztartás, a csökkenő államháztartási hiány és államadósság. Az államadósság szerkezete is folyamatosan javul, az államadósságon belül a devizaadósság aránya napjainkban 21 százalékot mutat – emelte ki.

A vállalkozásbarát gazdaságpolitika jegyében további adó- és adóadminisztráció csökkentésekre, beruházás-ösztönzésre, a digitalizációs fejlesztések támogatására és célzott munkaerőpiaci intézkedésekre készül a kormány – jelezte a tárcavezető.

A vállalkozások számára a jövő nagy feladatai közé tartozik a digitalizáció elterjesztése, szerepének növelése. Amelyik vállalkozás nem él a digitalizáció lehetőségével, az versenyhátrányba kerül – hangsúlyozta Varga Mihály.

A digitalizáció, a korszerű innovatív megoldások azt is segítik majd, hogy a vállalkozásoknál és a lakosságnál napjainkban kint lévő, mintegy 6500 milliárd forintra rúgó készpénzállomány jelentősen csökkenjen – mutatott rá a pénzügyminiszter.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta: 2010 óta igen pozitív a kormány és az MKIK együttműködése, a kabinet igényt tart a kamara véleményére mind a gazdaságpolitika, mind az egyes szakpolitikák, így például a szakképzés, vagy a felsőoktatás jövőjét tekintve. Parragh László rámutatott: a kamara legutóbb a kata vonatkozásában tette meg kritikai észrevételeit, a vállalkozások visszajelzése alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) mögött sok esetben bújtatott munkaszerződés van.

Kifejtette: sokszor a munkáltató arra bírja rá munkavállalóit, hogy a katás adózást válasszák, ezáltal a munkavállaló vállalkozóként adózik. A „bújtatott munkavállaló” szempontjából hátrány, hogy nyugdíjazásakor a kata alapján fogják megállapítani a nyugdíját, amely így nagyon alacsony lesz. Ez rövidtávon nem tűnik kockázatosnak, de később nagy gondot jelenthet – jelezte Parragh László.