Nemzeti ügy a székely régió ügye

Sikerült a magyar társadalomban Székelyföld mellett egységet teremteni, a magyar pártok majd mindegyike aláírásával támogatta a polgári kezdeményezést – mondta a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

– A Székely Nemzeti Tanács 2003-ban alakult meg, a szóban forgó polgári kezdeményezést 2013-ban nyújtottunk be, rá egy hónapra pedig megkaptuk az elutasítást. 2016-ban a törvényszék ítélete igazat adott az Európai Bizottságnak, azt ismét megtámadtuk az Európai Bíróságon, majd 2019-ben zárták le a hat évig tartó jogvitát. A pert megnyertük, a korábbi ítélet tehát semmis.

– Hogy áll az aktivitásban a tömb-magyarság, vagyis Székelyföld lakói?

– Pontosan tudom, hogy online aláírás, mintegy 20 ezer jött össze onnan, közben gyűjtik a papír alapúakat is, erről nincs még adatunk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a számítógép hálózat a digitális kultúra fejletlenebb, mint az anyaországban. Bízunk a közösségben, amely megértette, hogy miért létkérdés, hogy aláírják a kezdeményezést. Az RMDSZ ígéretet tett arra, hogy 220 ezer aláírást össze fog gyűjteni Erdélyből. Ehhez szükség van négy olyan uniós állam részvételére, ahol megvan legalább a minimális küszöb, a kisebbségi létszámot tekintve, amit a polgári kezdeményezésre vonatkozó rendelet előír. Bízunk benne, hogy Felvidékről is nagyszámú aláírás össze fog jönni, továbbá Horvátországból és a Balti államokból. Bízom a kárpát-medencei magyarság szolidaritásában. Ha ez a kezdeményezés sikeres lesz, az arról is fog szólni, hogy a trianoni határokkal szétszabdalt történelmi Magyarországon egy a nemzet.

Fotó: Szilléry Éva

– A Székelyföldön kívül esők is saját ügyként kezelhetők?

– Kalotaszeg, Partium is magyar nemzeti régiónak tekinthető, de Felvidék magyarlakta települései is, például a Csallóköz is. Székelyföld esetében le tudjuk mérni, hogy száz esztendőn keresztül folyamatosan zajlott ennek a területnek az elszegényítése. 2007- től, az uniós csatlakozástól Székelyföldet a középfejlesztési régióba sorolta. Három román többségű megye folyamatosan fejlődött, míg Székelyföld lemaradt. A román többségű Brassó, Szeben, Fehér megyében a GDP 20 százalékkal emelkedett, miközben Kovászna megyében stagnált. A középfejlesztési régió, tehát nem felzárkóztatta a kevésbé fejlett régiókat, hanem ellenkezőjére fordította gazdasági helyzetüket. Közben Európai Bizottságot a régión belüli különbségek nem érdeklik. Székelyföldnek szüksége lenne a regionális fejlesztésre. A szórvány magyarokat azért nem érdekli, mert a román többségű területeken építkeznek. Ez ellen kell felvennünk a harcot. A diszkrimináció tilalmáról szóló uniós irányelvben létezik egy olyan megfogalmazás, amely a közvetett kirekesztésről beszél. Minden olyan formája ide értendő, amely látszólag semleges intézkedéseken keresztül sújtja a lakosság egy részét.

– A magyarországi pártok többsége támogatja a kezdeményezést: Karácsony Gergely, Gulyás Gergely is melléállt, sőt az LMP, az MSZP és a Momentum is adott aláírásokat. A székely kérdés a köztudatban ennek ellenére még mindig, mint a kormánypárt ügye szerepel? Megosztja a politikát?

– Sikerült a magyar társadalomban Székelyföld mellett egységet teremteni és ebben nagy erő, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottsága egyhangúan elfogadta a támogatói nyilatkozatot. Tegnap frakció ülésen tárgyalták a kérdést, majd többpárti vita után szerdán szavazni fog a parlament róla.

– A sikeres kampány elsősorban gazdasági alapokat jelenthet, a székely autonómia azonban egy külön kérdés...

– Egy újabb út nyílik meg, hogy az Európai Unió küzdőporondjain ezzel a legitimitással a hátunk mögött harcoljunk a székely autonómiáért. Hatéves jogi küzdelemben bebizonyítottuk, hogy tudunk nyerni és meg vagyok győződve, hogy itt is sikeresek leszünk.