Varga Judit: A bírói függetlenség kimondása mérföldkő volt a magyar jogtörténetben
A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénycikk az első igazi állomása volt annak az igazságügyi reformsorozatnak, amely leszámolt a régi, feudális keretekkel.
Varga Judit világossá tette: a támadássorozat akkor kezdődött, amikor 2015-ben hazánk határozott nemet mondott a bevándorlásra, a magyar emberek pedig nemet mondtak a migrációra.

Végszóra Hadházy Ákos is felbukkant a kormánymószeroló oldalon. (Rég láttuk, hál’ Istennek.) Ezúttal Varga Judit miniszter asszony uniós szereplése ingerelte fel.

A bevándorláspártiak bosszúhadjárata kapcsán Szánthó Miklós a PestiSrácoknak arról beszélt, hogy valójában a „liberális ármánykodás Európa-méretű mestertervével állunk szemben”.

Elmondta: nem volt annyira nagy érdeklődés a tanácsteremben a meghallgatáson, de ez nem meglepő, mivel „semmi új nem volt a nap alatt”.

Az igazságügyi miniszter szerint a bevándorláspárti bosszúhadjárat részeként a jól ismert hazug vádak ismétlődtek meg, melyeket tételesen cáfoltak.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a nap tanulsága, hogy politikai eszközként használják az európai intézményeket.

Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, ami maga is sérti a jogállamiságot – mondta Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter Brüsszelben az uniós miniszterek tanácskozására érkezett, amelyen a szakminiszterek a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról folytatnak meghallgatást.

A magyar-német együttműködés rendkívül sokrétű, és inkább erről, „a lényegről, a tényekről kellene beszélni, és nem jogállamisági köntösbe burkolózva egymást bántani”.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.