Harisz Georgiadesz pénzügyminiszter elmondta, hogy a ciprusi kormány szigorításainak értelmében 2 millió euróról (körülbelül 634 millió forintról) 2,5 millió euróra (több mint 792 millió forintra) nőtt az aranyvízumért cserébe elvárt befektetési limit, és a külföldieknek lakóingatlant is vásárolniuk kell.
A jelentkezőket egy nemzetközi ügynökség világítja át, schengeni vízumot kell szerezniük, és automatikusan kizárják azokat, akiket korábban már visszautasított egy másik, befektetésért cserébe állampolgárságot kínáló uniós ország.
Ciprus a 2013-as gazdasági válságot követően kezdett el kiadni aranyvízumokat. A program keretében eddig 1864-en kaptak állampolgárságot, és összesen 6,6 milliárd euró (csaknem 2100 milliárd forint) folyt be belőle – árulta el Georgiadesz.
A pénzügyminiszter szerint a program 2016 és 2019 között a GDP-növekedés csaknem 10 százalékát tette ki.
Az Európai Unió januári jelentésében kifogásolta, hogy Ciprus nem tesz meg minden tőle telhetőt a törvénybe ütköző tevékenységek elleni küzdelemben.
A 28 uniós tagállam közül kizárólag Ciprus, Málta és Bulgária kínál állampolgárságot befektetésért cserébe, további 20 tagállam letelepedési kötvényeket bocsát ki.
A The Guardian című brit napilap korábban arról számolt be, hogy befolyásos orosz oligarchák és az ukrán elit korrupcióval vádolt milliárdosai is uniós útlevélhez juthattak a ciprusi aranyvízumrendszernek köszönhetően.
„A befektetésért cserébe állampolgárságot és letelepedési lehetőséget kínáló rendszerek kockázatokat jelentenek a tagállamok és az egész Európai Unió számára, beleértve a biztonságot, a pénzmosást, a korrupciót, az uniós szabályozások kikerülését és az adócsalást” – állt a brüsszeli jelentésben.
A dokumentum rávilágított, hogy Ciprus, Málta és Bulgária sem ellenőrzi részletekbe menően az állampolgárságot vásárlók vagyonának eredetét.
Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök a múlt hónapban azt állította, hogy a bírálók igazságtalanul kipécézték országát, és képmutatónak nevezte a jelentést.
