Kedd este a politikai pártok felhívására tízezrek tiltakoztak mintegy hetven francia városban az elmúlt hetekben elkövetett antiszemita támadások ellen. Párizsban mintegy 20 ezren gyűltek össze a République téren, miközben Emmanuel Macron államfő a Soá emlékhelyen koszorúzott a parlament két háza elnökének kíséretében.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a 2017-ben történt 311 antiszemita incidensekhez képest 2018-ban 541-re emelkedett az ilyen esetek száma. Ezek közül 183 tettleges antiszemita cselekmény, egy emberölés volt, a többi 358 pedig fenyegetés.
A jelentős emelkedés ellenére a számok nem érték el a 2015-ös arányt, amikor is 808 antiszemita incidenst regisztráltak a francia hatóságok, köztük januárban egy zsidó élelmiszerbolt elleni dzsihadista támadást, amelyben négyen vesztették életüket. Az antiszemita cselekmények száma egyébként a merényletsorozat előtt döntött rekordot, 2014-ben 851 esetről tudtak a hatóságok, tíz évvel korábban pedig 974-et regisztráltak.
Mindezek következtében az elmúlt évtizedben hivatalos adatok szerint mintegy 45 ezer zsidó, a franciaországi közösség tizede emigrált Izraelbe, de többen Kanadába vagy az Egyesült Államokba költöztek, illetve az országon belül is megindult a zsidók átköltözése biztosabb térségekbe.
Francia elemzők szerint a három hónappal ezelőtt szociális követelésekkel indult elitellenes sárgamellényes mozgalom megmozdulásai felszínre hoztak tabukat és erősítik a gyűlölködést. Szakértők háromfajta forrását látják a franciaországi antiszemitizmusnak: a radikális iszlámot, amely a második világháborút követően betelepített muzulmán lakosság körében nyert teret, a hagyományos szélsőjobboldali nézeteket, valamint a szélsőbaloldalhoz kapcsolható politikai anticionizmust, ez utóbbi kettő figyelhető meg a sárgamellényesek megmozdulásain.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!