A megállapodást összességében sikerként könyvelik el nemzetközi jogászok, mert hiába a folyamatos, emberöltőnyi ellenségeskedés, a két állam megosztotta egymással a vizet. Indiának joga van gátakkal és vízerőművekkel hasznosítani a saját területén folyó vizeket, Pakisztán viszont aggódik, hogy ezek a létesítmények befolyásolják a neki jutó vízmennyiséget. Ez viszont életbevágó az Indus mentén, ahol legalább 220 millió ember él, s a monszunidőszak esőzései hozzák a vízmennyiség 90 százalékát. Elemzők szerint a klímaváltozással ez az esőzés is csökkenhet, alapjaiban írva át a térség gazdálkodását. Pakisztán mezőgazdaságának túlnyomó része az Indus vizétől függ, ahogy Afganisztán se tudna meglenni a Kabul folyó nélkül, amely szintén az Indus leágazása. Pakisztán és Afganisztán között nincs vízügyi megállapodás, pedig a Kabul folyó felelős Pakisztán vízellátásának mintegy 17 százalékáért.
Afganisztánban mostanában kezdték meg a folyó vizének felhasználását energianyerési célból, a projekteket pedig India finanszírozza.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!