India elzárhatja Pakisztán vízcsapját

Elítélte a február 14-i terrortámadást a Financial Action Task Force (FATF) párizsi központú, a terrorizmus finanszírozásával foglalkozó nemzetközi szervezet, ám nem járult hozzá, hogy – mint India kérte – Pakisztánt mostantól a „feketelistán” tartsák számon.

Az iszlám köztársaság továbbra is a „szürke listán” szerepel, ám a szervezet határozott hangú nyilatkozatot tett, arra szólítva fel Iszlámábádot, hogy működjön együtt az FATF-fel a terrorizmus elleni fellépés során, ellenkező esetben további lépések várhatók.

Az együttműködés azt jelenti, hogy Pakisztánnak be kell tartania a tavaly júniusban megküldött cselekvési tervet, ha nem teszi, a feketelistán való szereplés súlyos pénzügyi szankciókkal, hitelképességi csökkenéssel jár, ez pedig nagyon rosszul érintené az egyébként is nehéz helyzetben levő pakisztáni gazdaságot. De a pattanásig feszült helyzetben az enyhülésnek is vannak jelei. Az in­diai legfelsőbb bíróság tegnap utasította a hatóságokat, hogy óvják meg a vitatott hovatartozású Kasmír lakosait az erőszaktól, a társadalmi bojkottól és a zaklatástól a merényletet követően. Ugyancsak tegnap a pakisztáni belügyminisztérium közölte, hogy újra betiltottak két segélyszervezetet, amely a Laskar-e-Tajíba nevű iszlamista csoport alapítójához, Hafiz Szaeedhez köthető.

Gyerekek játszanak az Indus partján. Szárazra kerülnek Fotó: Reuters

A merénylet, amelyben negyven indiai egyenruhás halt meg, újra egymás ellen fordította Indiát és Pakisztánt. India nem osztja meg az Indus-medencében található, általa ellenőrzött mellékfolyók vizét Pakisztánnal – mondta Nitin Dzsairam Gadkari indiai vízgazdálkodási miniszter az MTI szerint. Gadkari közölte: az indiai kormány úgy döntött, hogy megfosztja Pakisztánt annak a három keleti mellékfolyónak a vizétől, amelyek felett India élvez kizárólagos jogot, és átirányítja saját területeire, név szerint Dzsammu és Pandzsáb, valamint az indiai Kasmír államokba. Újdelhi és Iszlámábád között több évtizedes kétoldalú megállapodás van érvényben az Indus-folyó használatáról. A Világbank közvetítésével 1950-ben kötött egyezmény értelmében az Indus-medencében található hat mellékfolyó közül három keleti Indiáé, míg Pakisztánnak három nyugati használatához van joga, amelyek először Kasmír India által ellenőrzött részén folynak keresztül. A megállapodás azután jött létre, hogy India gátakat és öntözőcsatornákat kezdett építeni, megállítva a folyó áramlását Pakisztánba.

A megállapodást összességében sikerként könyvelik el nemzetközi jogászok, mert hiába a folyamatos, emberöltőnyi ellenségeskedés, a két állam megosztotta egymással a vizet. Indiának joga van gátakkal és vízerőművekkel hasznosítani a saját területén folyó vizeket, Pakisztán viszont aggódik, hogy ezek a létesítmények befolyásolják a neki jutó vízmennyiséget. Ez viszont életbevágó az Indus mentén, ahol legalább 220 millió ember él, s a monszunidőszak esőzései hozzák a vízmennyiség 90 százalékát. Elemzők szerint a klímaváltozással ez az esőzés is csökkenhet, alapjaiban írva át a térség gazdálkodását. Pakisztán mezőgazdaságának túlnyomó része az Indus vizétől függ, ahogy Afganisztán se tudna meglenni a Kabul folyó nélkül, amely szintén az Indus leágazása. Pakisztán és Afganisztán között nincs vízügyi megállapodás, pedig a Kabul folyó felelős Pakisztán vízellátásának mintegy 17 százalékáért.

Afganisztánban mostanában kezdték meg a folyó vizének felhasználását energianyerési célból, a projekteket pedig India finanszírozza.