Jogi útvesztőbe csalta Európát az Iszlám Állam

Az európai államok főként nemzetbiztonsági okokból próbálnak kibújni a felelősség alól, és még a háborús térségben felelősségre vonni saját iszlamistáikat. Segítséget jelenthet-e nekik egy Közel-Keleten felállított különbíróság? Irakban, Szíriában vagy Líbiában sújthatók-e halálbüntetéssel a szóban forgó európaiak? Mi történik, ha valaki „csupán” angolt tanít az Iszlám Állam soraiban? — vetődnek fel a kérdések.

Női harcosok Aleppóban. Csak kesztyűs kézzel tudnak velük bánni Fotó: Muzaffar Salman Forrás: Reuters

Több ezer, a kontinensünkről származó fiatal szolgál a szervezet soraiban. Kérdéses a sorsuk
Fotó: Reuters

Az állampolgárság kölcsönös jogokat és kötelezettségeket jelent, így alapszabályként a saját államunk törvényeit külföldön is be kell tartanunk. A Közel-Keleten lévő európai dzsihadisták esetében természetesen jelentős bizonyítási problémák is felvetődnek – fogalmazott lapunknak a jelenséggel kapcsolatban Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, kiemelve: bár önmagában egy terrorszervezet támogatása is minősülhet bűncselekménynek, kérdéses, hogy ebbe a kategóriába tartozik-e, ha valaki pusztán a szóban forgó, háborús területen tartózkodik.

– Az amerikai tanár, aki az Iszlám Állam uralta területen tanít angolt, vagy a nő, aki házimunkát végez a terrorszervezet sorai­ban, vajon ilyennek minősül-e? – vetette fel a szakértő. Hoffmann Tamás szerint a problémára ideális megoldást jelenthet az osztrákok által beharangozott közel-keleti különbíróság felállítása. – Egy hibrid bíróság segítséget jelenthet, de itt is meg kell határozni, hogy melyik állam büntetőjoga alapján járnak majd el. Lehetséges például helyi – iraki, líbiai vagy szíriai – jogszabályok alapján, hiszen a bűncselekmények többsége amúgy is ezeken a területeken történik – fogalmazott, hozzátéve: könnyen lehet, hogy az említett büntetőtörvények súlyosabbak az európai országokénál, viszont egyértelműen kizárható, hogy a kontinens államai beleegyeznének például a halálbüntetés alkalmazásába.

Arra a felvetésre, hogy Shamima Begum brit állampolgárságtól való megfosztása iránymutató lehet-e, Hoffman Tamás azt mondta: az érintett állam, jelen esetben az Egyesült Királyság szempontjából jó a megoldás, de az is tény, hogy közben a felelősség egy másik országra hárul. – Az intézkedés nem feltétlenül nevezhető tisztességesnek, a brit lánynak ugyanis csak szülei révén van köze Bangladeshez – húzta alá.

Madrid is beállt a sorba

Új terrorellenes stratégiával jelentkezett a spanyol kormány, amely a jelenlegi tendenciáknak megfelelően a Közel-Keletről visszatérő iszlamisták ellehetetlenítésére helyezné a hangsúlyt. Az El País spanyol napilap szerint a németekhez hasonlóan Spanyolország is bizonyítékgyűjtéssel kezdené a harcot, így hamarosan a terrorszervezettel való együttműködés vádjánál árnyaltabb kérdésekben is felelősségre lehetne vonni a dzsihadistákat. Mint írták, utóbbi eddig a bizonyíthatóság miatt jelentett problémát, ám hamarosan a spanyol hadsereg tagjai is közreműködhetnek a bizonyítékok – például DNS-minták – gyűjtésében. Spanyolországnak egyébként körülbelül 230 állampolgára csatlakozott külföldi terrorszervezetekhez.