Magyarország szabadulna az orosz gázfüggőségtől

A fekete-tengeri gázmező kitermelésének megkezdését szorgalmazta Washingtonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután a terület felett egy amerikai—osztrák konzorcium diszponál. A Trump-kormány energiapolitikai érdekeivel ennél is jobban egybeesik a cseppfolyósított gáz beszerzése, szintén az orosz gázfüggőség csökkentésének érdekében.

A repesztéses technológiával végzett amerikai kitermelés egyelőre túl költséges Fotó: Tim Shaffer Forrás: Reuters

A magyar földgázimport diverzifikációs lehetőségéről tárgyalt Rick Perry amerikai energiaügyi miniszterrel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban, jelentette a távirati iroda. A magyar diplomácia vezetője elmondta: arra kérte Perryt, járjon közbe az Exxon Mobil olaj- és gázipari cégnél, hogy kezdjék meg az osztrák OMV konszernnel közösen birtokolt fekete-tengeri gázmező kitermelését. Mint közölte, Közép-Európában, így hazánkban is kulcsfontosságú az energiaellátás biztonsága.

– Nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés, hogy minél több forrásból és útvonalon tudjuk beszerezni a szükséges földgázmennyiséget. Magyarország minden intézkedést meghozott annak érdekében, hogy számottevően függetleníteni tudja magát a jelenleg szinte kizárólagosan Oroszországból beszerzett gáztól. A diverzifikáció következő lépése most Magyarország egyik NATO- és egyik európai uniós szövetségesén múlik – tette hozzá, Washingtonra és Bécsre utalva.

A fekete-tengeri, úgynevezett Neptun-mezőben 40-80 milliárd köbméter földgázvagyon található a becslések szerint. A gáz 2022 után azon a vezetéken keresztül áramolhatna hazánk felé, amelyet Románia már elkezdett építeni, és a közös gáz-interkonnektoron keresztül jutna be az országba, amelynek kétirányúvá tételét már szintén megkezdték. – Bejelenthetem, hogy Magyarországon az orosz gázmonopólium korszaka véget ér – jelentette be szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt Orbán Viktor kormányfő.

Egy további lehetőség az energiaforrások diverzifikálására a cseppfolyósított gáz (LNG) beszerzése, ami pedig kifejezetten egybeesik az amerikaiak európai energiapolitikai érdekeivel. Ez utóbbiak lényege, hogy csökkentsék a kontinens orosz gázfüggőségét, miközben saját portékájukat is árulják. Washington ezért ellenzi az orosz érdekeltségnek tartott, csaknem tízmilliárd eurós költséggel épülő Északi Áramlat 2 gázvezetéket.

A repesztéses technológiával végzett amerikai kitermelés egyelőre túl költséges
Fotó: Reuters

Az abban részt vevő nemzetközi konzorcium egyik tagja, az OMV vezérigazgatója, Manfred Leitner a héten azt mondta: az év végére megindulhat rajta a szállítás. Szerinte Európa gázimportigénye a 2030-as évekre több mint 400 milliárd köbméterre emelkedik a jelenlegi mintegy 300 milliárdról, és ekkora felhasználási igényt lehetetlen pusztán LNG-importtal fedezni.

Ám az amerikaiak az LNG-t támogatják, és ez a folyamat Donald Trump elnöksége idején fel is gyorsult. – Amerikai energiaforradalmat indítottunk el, az Egyesült Államok ma a világ legnagyobb olaj- és földgázkitermelője. Hatvanöt év után először nettó energiaexportőrök lettünk – fogalmazott az elnök e heti országértékelő beszédében.

– Trump a rendelkezésére álló minden nyomásgyakorlási eszközzel támogatja az LNG-exportot. Az akadály, amivel az amerikai gazdasági érdekeknek szembe kell nézniük, az az, hogy az Északi Áramlat 2 gazdaságilag kifizetődőbb, és sokkal kedvezőbb a környezetre nézve, mint a költséges amerikai kitermelés a repesztéses technológiával, illetve az amerikai gáz káros anyagokkal roppant terhes átszállítása az Atlanti-óceánon – írta a Telepolis német híroldal.

Hazánk az LNG kapcsán is nyitva hagyja a lehetőségeit, így Orbán Viktor korábbi bejelentése szerint 2021–22-től vásárolna amerikai gázt – a teljes import felét – a lengyelektől, akik Swinoujscie kikötőjében technológiailag is felkészültek az LNG fogadására és gázneművé visszaalakítására. A gáz horvátországi és olaszországi kikötőkben való fogadásáról, a magyar és a szlovén vezetékrendszer összekapcsolásáról is szó van.