Megoldhatatlan konfliktus a világ tetején

Hiába él Indiában és Pakisztánban összesen másfél milliárd ember, s a régi brit India területe kontinensnyi, Kasmír hegyeiről egyik se hajlandó lemondani. A történelmi viszály visszavezethető a brit igazgatásra és a vallási vonalak mentén való szétválasztásra, amely alapján megszületett 1947-ben India és Pakisztán külön államként, Kasmír pedig megosztott területként a két hatalom szembenállásának szimbóluma.

A világ egyik legszebb tája régóta háborús övezet Fotó: REUTERS/Fayaz Kabli

India kettéosztása 1947. augusztus 14-én éjfélkor történt meg jogi értelemben. Ekkor lépett érvénybe a Radcliffe-vonal néven ismert határ, amely meghatározta a leendő Indiai Köztársaság és Pakisztán közötti határvonalat. Bár a terv az volt, hogy így két, nagyjából homogén muszlim, illetve hindu állam jön létre, a térképen meghúzott vonal soha nem lehet igazságos, amint azt a magyar történelemből is tudhatjuk. Az indiai oldalon rekedt muszlimok így elindultak észak felé, Pakisztánba, ugyanakkor a pakisztánivá vált hinduk délre vonultak, hogy elfoglalják helyüket új hazájukba. Amikor összetalálkozott a két vándorló közösség, feléledtek az évszázados ellentétek, a harcokban egyes becslések szerint akár kétmillió ember is meghalhatott.

India viszont nem tekinthető szigorúan vett országnak, hatalmas mérete és ősi kultúrája eredményeként számos része kisebb-nagyobb mértékben függetlenséget élvezett, s azt nem is akarta elveszíteni. Pundzsáb vagy Bengál önmagában is országnak tekinthető volt, mindkettőt nagyjából kettévágta a Radcliffe-vonal, Dzsammu és Kasmír tartomány maharadzsája pedig az indiai megosztás idején a teljes függetlenséget választotta. A politikai viszonyok ­miatt ez azonban lehetetlenné vált, Hari Szingh maharadzsa pedig 1947 októberében aláírta, hogy hercegsége csatlakozik Indiá­hoz.

Újdelhi azóta is az unió részének, az ország elszakíthatatlan területének tartja Dzsammut és Kasmírt, és elfogadhatatlannak tartja, hogy Pakisztán katonákat állomásoztat a szerinte jogszerűen hozzá tartozó területen. Csakhogy a stratégiai fontosságú területen, az India által felügyelt Kasmír-völgyben a mintegy négymillió lakos 95 százaléka muszlim, akik körében igen jelentős a fegyveres aktivisták száma, rendszeresek a tüntetések, a terrorakciók, s a rá adott indiai katonai válasz is mindennapos. Újdelhi szerint Pakisztán szándékosan hinti el a bizonytalanságot a kasmíri lakosság körében, az összes fegyveres felkelés Iszlámábád aknamunkájának eredménye, a végső cél pedig nem csupán Kasmír kiszakítása India testéből, de a szomszédos államnak okozott minél nagyobb kár.

A világ egyik legszebb tája régóta háborús övezet
Fotó: REUTERS/Fayaz Kabli

Pakisztán úgy látja, Hari Szingh maharadzsa diktátor volt, aki népe érdekével ellentétesen uralkodott, s így írta alá az Indiának kedvező szerződést. A fegyveres megmozdulások szervezésé­ben való részvételét tagadja, s azokban csak bizonyítékot lát, miszerint a kasmíri emberek nem akarnak India fennhatósága alatt élni, vagy függetlenséget, vagy Pakisztánt választanák, lévén a többség muszlim. Márpedig Pakisztán épp azért jött létre, hogy otthont adjon brit India muszlimjainak.

Kasmír jelentősége lelki szempontból a konfliktus több, mint hetven éve alatt önmagán messze túlmutatott. Az indiai filmek jelentős részében szerepelnek a havas hegycsúcsok, jelezve a terület „örökös” indiai jellegét, míg az ifjú Pakisztán új fővárosát, Iszlámábádot szándékosan építette a mostani helyére, közel van az első, ideiglenes fővároshoz, Karacsihoz, a hadsereghez, valamint Kasmírhoz, amely – az ő olvasatukban – örökösen Pakisztáné lesz.