Moszkva nem kívánja elengedni Kuba kezét

Mintegy 38 millió eurós összeggel támogatja Oroszország a kubai védelmi fejlesztéseket, jelentették be a két ország tisztségviselői.

Kubai katonák az ikonikus szovjet karabéllyal. Sokba kerül az önvédelem Fotó: REUTERS/Desmond Boylan

Mintegy 38 millió eurós összeggel támogatja Oroszország a kubai védelmi fejlesztéseket, jelentették be a két ország tisztségviselői. „Egy orosz állami hitelkeretről van szó, amely a technológiai együttműködést célozza” – mondta Dmitrij Sugajev, a haditechnikai együttműködésért felelős orosz szövetségi szolgálat vezetője, kiemelve, hogy a kölcsönt aláírták, és az orosz adminisztrációs folyamatokon is végigért.

Oroszország és Kuba között 2006 óta van érvényben a haditechnikai együttműködés, amelynek keretében Moszkva már komoly mennyiségű fegyvert nyújtott partnerének, emlékeztetett a Cibercuba kubai hírekkel foglalkozó spanyol oldal. Elsősorban orosz repülőgépekről, páncélosokról, tüzérségi eszközökről és hadihajókról van szó, derült ki a havannai sajtótájékoztatón. Dmitrij Sugajev kiemelte, most a technológiai együttműködés áll a megállapodás fókuszában, amely a védelmi fejlesztésekre koncentrál.

Moszkva hosszú ideje partnerének tekinti a karibi szigetországot. A kubai vezetés már többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország a hidegháború alatt, és a Szovjetunió felbomlását követően is stratégiai partnere maradt. De nem csak katonai együttműködésről van szó, Moszkva gazdaságilag is komoly támasza az Egyesült Államok embargója miatt nehezített helyzetben lévő Kubának. Tavaly novemberben például gazdasági együttműködést írtak alá az energetika, az acélipar, a vámellenőrzés, a tudomány, a technológia és a mezőgazdaság területén is, amelyekben Moszkva komoly fejlesztésekkel segíti a szocialista országot.

Kubai katonák az ikonikus szovjet karabéllyal. Sokba kerül az önvédelem
Fotó: REUTERS/Desmond Boylan

Az utóbbi időszakban a helyi sajtóban az infrastruktúra-fejlesztés kapott nagy visszhangot, miután az oroszok ígéretet tettek a vasút felújítására a szigeten 2030-ig. Az egymilliárd eurós orosz befektetés keretében már januárban új mozdonyok érkeztek Kubába. Moszkva egyébként az idei évben fejleszti a – többnyire orosz gépekből álló – kubai légierőt is, ami szintén több millió eurós beruházás lesz – jelezte tavaly Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes. Havanna cserébe többnyire az egészségügyi-gyógyszerészeti exporttal tud Moszkva segítségére lenni.

A mostani megegyezést megelőző találkozókon egyébként szó esett a venezuelai helyzetről is, és a felek leszögezték: az Egyesült Államok puccsot hajt végre a dél-amerikai országban. A kubai állami média kiemelte, Venezuela továbbra is kiemelt jelentőséggel bír számukra, és nem áll szándékukban felfüggeszteni a kapcsolatot Caracassal.

Moszkva számára Kuba eddig is elsősorban geostratégiai érdekből volt fontos, de most, hogy másik régióbeli partnerét az amerikai beavatkozás fenyegeti, kiemeltté válhat a szigetország szerepe. Tavaly egyébként felmerült az a gyanú is, hogy Moszkva újra rakétákat telepíthet Kubába a védelmi fejlesztések keretében, bár ezt számos politikai elemző elutasította.

Mivel Caracas korábban Havanna első számú gazdasági partnere volt, a kőolaj árának esése és a dél-amerikai gazdaság nehézségei nyomán egyre nagyobb szüksége van a nemzetközi partnerekre a szigetországnak. Az USA közelségében fekvő szigetországban egyébként nem javult a kapcsolat Washingtonnal: bár az új kubai elnök, Miguel Díaz-Canel mérsékelt reformokat vezetett be, az amerikai nagykövetségeken történt gyanús megbetegedések bonyolítják a helyzetet.