Szénfegyverrel az új technológiáért

Az év végéig a talieni kikötő nem vesz 12 millió tonnánál több szenet, ezzel együtt a vámhivatalok negyven napra növelik az ügyintézést az ausztrál szénszállítmányok esetében. A szabálymódosítások mögött súlyos viszálykodás húzódik meg, ami jelentős hatással lehet a diplomáciára is.

Hegyekben áll az energiahordozó Új-Dél-Wales egyik bányája mellett. Sötét üzelmek Fotó: David Gray Forrás: Reuters

Talien kikötője valójában öt kikötőt foglal magába, Kelet-Ázsia legfontosabb logisztikai központja, egyben Ausztrália számára is vonzó célpont. Az ötödik kontinensről származik az örökké energiára éhes Kínát mozgató szén, a mindkét félnek kifizetődő kapcsolat régi keletű és jól bejáratott viszony. A mostani jelentés kitér arra, hogy az orosz és az indonéz szén importja változatlan módon folyik, csak az ausztrál szén minőségét fogják mostantól tüzetesebben megvizsgálni a talieni szakértők. „Célunk az, hogy jobban meg tudjuk védeni a kínai importőrök jogait és érdekeit, s többet tehessünk a környezet védelmében” – magyarázta a döntést Keng ­Suang (Geng Shuang), a kínai külügyminisztérium szóvivője, miután újságírók azt kérdezték, van-e kapcsolat a szabályok változtatása és a Canberrával fennálló diplomáciai viszály között.

Van alapja az újságírók gyanújának. Ausztrália 2017-ben vádolta meg Kínát azzal, hogy beleavatkozik belügyeibe, s idén januárban úgy határozott, nem engedi meg a Huaweinek, hogy kiépítse a szupergyors internetet biztosító 5G-hálózatot. A kínai óriáscég élen jár ebben a technológiában, de több államban is nemzetbiztonsági okokra hivatkozva elutasítják a cég részvételét a projektben. „Ausztrália döntése a Huawei kizárásáról, valamint egyes ausztrál sajtótermékek és politikusok véleménye, miszerint Kína áll az ottani politikai élet szereplői elleni ­hekkertámadás mögött, elárulja, Canberra milyen szorosan követi a Washington által lefektetett narratívát, még a Kínával fennálló kapcsolatok feláldozása árán is” – írta a China Daily angol nyelvű kínai lap. Mivel a kínai sajtó teljes egészében állami kézben van, a cikk felfogható Peking hivatalos véleményének is.

Ausztrália világszerte élen jár a környezetvédelemben, élharcosnak számít politikai szempontból, de a világ legnagyobb kőszéntermelője és -exportőre, amivel nem akar és nem is tud szakítani gazdasági okokból. Kína hatalmas területe ellenére viszonylag szegénynek számít energiahordozók terén, így ideális választás importálni a kőszenet Ausztráliából és más területekről. Ennek megfelelően Kína is megszenvedné, ha az ausztrál szén helyett más forrásból kellene kipótolnia a kiesett mennyiséget, így feltehetően egyik állam se tervezi, hogy akár politikai okokból is kenyértörésig vinné a szembenállást.

Hegyekben áll az energiahordozó Új-Dél-Wales egyik bányája mellett. Sötét üzelmek Fotó: Reuters

„A most feltartóztatott szénmennyiség nagyjából az Ausztráliából Kínába tartó kéthavi exportnak megfelelő. Ha nem tudjuk eljuttatni Kínába, máshol könnyen el tudjuk adni” – mondta Philip Lowe, az ausztrál jegybank vezetője. Hozzátette ugyanakkor: ha valami jel mutatna arra, hogy politikai okai vannak a reguláknak, az sokkal aggasztóbb volna. Ám egyelőre ilyen jeleket nem lát. Ezzel feltehetően a piacokat akarta megnyugtatni, hiszen az ausztrál dollár a kínai bejelentés hatására azonnal egy százalékpontot veszített értékéből az amerikai dollárhoz képest.

Az ausztrálok rámutatnak: a piac hullámzása természetes jelenség, az ország bányászatból származó exportja egy évben hatvanmilliárd dollárra rúg, s ötvenezer embernek ad munkát. Ausztrália a szén mellett főként vasércet és aranyat szállít Kínának. A bányászati nagyhatalom esetében állandó problémát okoz a szén felhasználása, amely ugyan roppant olcsó, de környezetszennyező is, annak ellenére, hogy a technológia fejlődésével a szénből kinyert energiát is lehet környezetkímélővé tenni.

A kőszénszállítmányok bármilyen okokból való leállítását így Kína könnyen indokolhatja környezetvédelmi megfontolásokkal, Ausztrália pedig csak úgy tudná védeni érdekeit, hogy a sajtó szemé­ben a füstöt okádó szénerőművek élharcosának tűnne.

Peking Rijádra figyel

A Kína és Szaúd-Arábia közötti együttműködés elmélyítéséről állapodott meg Pekingben a Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös vezette küldöttség a pekingi kormánnyal. A Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint Mohamed bin Szalmán Han Cseng kínai kormányfőhelyettessel találkozott, és közösen elnököltek a két ország kapcsolatait szorosra fonni hivatott bizottság ülésén. Mohamed bin Szalmán nagy jelentőséget tulajdonított a találkozón a két ország stratégiai kapcsolatának, és támogatásáról biztosította Pekinget erőfeszítéseiben, hogy megőrizze szuverenitását, biztonságát és stabilitását, továbbá helytelenítette a külföldi beavatkozást Kína belügyeibe. A kínai–szaúdi csúcstalálkozó alkalmával milliárdos üzletek is köttettek. Az Aramco szaúdi olajvállalat a kínai Norincóval közös vegyesvállalatot hoz létre, és tízmilliárd dollár beruházással olajfinomítót és petrokémiai üzemet épít Kína északkeleti részén, Pancsinban. Ezzel Rijád célja, hogy ismét Kína első számú kőolaj-beszállítójává váljon, miután Oroszország három évvel ezelőtt ezen a téren letaszította a dobogó csúcsáról. Mohamed bin Szalmán ázsiai körútja Pakisztánban kezdődött, ahonnan Indiába és végül Pekingbe utazott.