Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban aláírta azt a nyilatkozatot, amellyel az Egyesült Államok hivatalosan elismeri Izrael fennhatóságát a Golan-fennsík felett.
A Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásai után a Fehér Házban tartott rövid ceremónián az Egyesült Államok elnöke hangsúlyozta, hogy bármilyen jövőbeni közel-keleti béke-megállapodásnak biztosítania kell Izrael jogát az önvédelemre.
Rövid beszédében Donald Trump „megvetendőnek” minősítette a Tel-Aviv közelében történt hétfőn hajnali palesztin rakétatámadást. Mint fogalmazott: ez a támadás is bizonyíték arra, hogy Izraelnek milyen komoly biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie. „És ma történelmi cselekedetet hajtok végre, hogy segítsem Izrael képességeit az önvédelemre” – mondta az amerikai elnök, aki különösen meleg szavakkal szólt Izraelről, magát és családját a zsidó állam régi barátjának mondta, Netanjahu kormányfőt pedig a becenevén szólította.
Benjámin Netanjahu azt hangoztatta, hogy bár Izraelnek eddig is sok barátja volt a korábbi amerikai elnökök sorában, de Donald Trumphoz egyikük sem mérhető. Donald Trump „megígérte, és megcsinálta” – fogalmazott Netanjahu a Golan elismerésére utalva.
Az izraeli kormányfő a Hamasz rakétatámadásaira utalva leszögezte: „Izrael ezt nem fogj tűrni”. Majd hozzáfűzte: kormánya minden lépésre kész népe és állama védelme érdekében.
Benjámin Netanjahu lerövidítette amerikai útját, és az aláírási ceremónia után azonnal visszaindult Izraelbe. Kedden még beszédet mondott volna a legbefolyásosabb amerikai Izrael-barát lobbiszervezet, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött háromnapos tanácskozásán és a Trump-házaspár állami vacsorát adott volna a tiszteletére.
Az AIPAC tanácskozásán hétfőn mondott beszédet – mások mellett – Mike Pence amerikai alelnök és Beni Ganz izraeli tábornok, aki a pár hét múlva tartandó izraeli választásokon Netanjahu legesélyesebb kihívója.
Mike Pence kifejtette, hogy a Hamasz rakétatámadása azt bizonyítja, a gázai szervezet „nem partner” a békéhez. Az alelnök terrorista szervezetnek minősítette a Hamaszt, és azt hangoztatta, hogy célja Izrael elpusztítása.
„Az Egyesült Államok soha nem fog a terrorista Hamasszal tárgyalásokba bocsátkozni” – hangsúlyozta Pence.
A legerősebb ellenzéki pártot vezető Ganz elsősorban az izraeli belpolitika problémáit elemezte az AIPAC-konferencián, de fontosnak tartott leszögezni azt is, hogy „szükség esetén” nem habozna erőt alkalmazni Irán ellen. Ganz „Izrael igazi partnerének és szövetségesének” nevezte Donald Trumpot.
Világos, hogy nem változott a Golán-fennsík jogállása – jelentette ki szóvivője szerint António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hivatalosan elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.
„Az ENSZ-nek a Golán-fennsíkra vonatkozó politikája a Biztonsági Tanács vonatkozó határozataiban fogalmazódik meg, és ez a politika nem változott” – jelentette ki Stéphane Dujarric szóvivő.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1981-ben egyhangúlag elfogadott határozat leszögezte, hogy Izrael által „a törvényeinek, igazságszolgáltatásának és közigazgatásának a megszállt szíriai Golán-fennsíkra történő kényszerítése semmis, és semmilyen nemzetközi jogi hatálya nincsen”. A határozat egyszersmind felszólítja Izraelt, vonja vissza a döntését.
Az ENSZ-főtitkárhoz hasonlóan foglalt állást az Arab Liga főtitkára, Ahmed Abul-Geit is, aki a MENA egyiptomi állami hírügynökség által kiadott közleményében leszögezte, hogy Trump elismerésével nem változik meg a Golán-fennsík státusza.
A Washingtonban tartózkodó Benjámin Netanjahu, aki meleg szavakkal többször is megköszönte Trumpnak a döntését, engedélyt kért az amerikai elnöktől, hogy izraeli borral kínálhassa meg a Fehér Ház személyzetét. Elmondta, hogy a legfinomabb goláni borból hozott magával, de tudván, hogy Trump elnök nem iszik bort, a személyzetét akarta megkínálni.
A választási kampány hevében előzőleg az izraeli kormányfő kijelentette, hogy Izrael „soha sem mond le” a Golán-fennsík legnagyobb részéről.
A damaszkuszi kormány „Szíria területi épsége elleni erőszakos támadásnak nevezte a döntést – közölte egy magas ragú szíriai külügyi vezető a SANA hivatalos szíriai hírügynökséggel. A tárca szerint az amerikai lépés ”a nemzetközi törvényesség lábbal tiprásának legmagasabb szintje„.
Oroszország Ahmed Abul-Geit, a damaszkuszi rendszer szövetségese, attól tart, hogy újabb ”feszültséghullám„ keletkezik a Közel-Keleten.
”Az ilyen dolgok – miután a törvények hatáskörén kívül történnek, és figyelmen kívül hagynak minden nemzetközi eljárást – sajnálatos módon valószínűleg csak tovább rontják a helyzetet„ – hangsúlyozta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A hivatalos bejelentés előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az a Golán-fennsík izraeli fennhatóságának elismerésével kapcsolatos amerikai szándék a nemzetközi jog durva megsértéséhez vezet, akadályozza a szíriai válság és az egész közel-keleti helyzet megoldását.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn elfogadhatatlannak nevezte az amerikai döntést, és bejelentette, hogy fellép ellene – egyebek mellett az ENSZ-ben.
A libanoni külügyminisztérium szerint Trump elnök döntése minden békeerőfeszítést aláaknáz, és még jobban elszigeteli Izraelt. A tárca szerint a Golán-fennsík ”szíriai arab„ terület, és ”egyetlen ország sem hamisíthatja meg a történelmet azzal, hogy egy területet egyik országból a másikhoz áttesz„.
Libanon hadiállapotban van Izraellel, amely megszállva tartott több dél-libanoni területet, ahonnan 2000-ben vonult ki. Libanon szerint Izrael továbbra is megszállva tartja a Sebbaa-tanyákat, Izrael pedig stratégiai fenyegetésnek tekinti a Hezbollah libanoni iszlamista szervezetet.
Az Európai Unió álláspontja nem változott, továbbra sem ismeri el Izrael Golán-fennsík feletti fennhatóságát – jelentette ki egy uniós szóvivő Brüsszelben még pénteken.
A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is. Ezzel lényegében magához csatolta a területet, amit a nemzetközi közösség mindeddig nem fogadott el.
Moszkva a békés megoldásokat hangsúlyozza, de a nyilatkozatokból egyértelmű, hogy készek katonailag is reagálni minden kihívásra.
Két ember meghalt, tizenkettő megsérült.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
Drámai bejelentést tett az ukrán tábornok: kitört a III. világháború
"Tudjátok, hányas a kabát..." - máris balhézik a Házasság első látásra új sztárja
Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton
Gonosz volt a főispán?
A Veszprémnek hazai pályán sem okozott gondot a Plock legyőzése a kézi BL-ben
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Háborúra készülnek Németországban?
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Megérkezett a hó, káosz az utakon + videó
Moszkva a békés megoldásokat hangsúlyozza, de a nyilatkozatokból egyértelmű, hogy készek katonailag is reagálni minden kihívásra.
Két ember meghalt, tizenkettő megsérült.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Moszkva a békés megoldásokat hangsúlyozza, de a nyilatkozatokból egyértelmű, hogy készek katonailag is reagálni minden kihívásra.
Két ember meghalt, tizenkettő megsérült.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
A miniszterelnök a háborúról és az új gazdaságpolitikáról is beszélt a Kossuth rádióban.
Bondi jelölése mérföldkő lehet az igazságszolgáltatás reformjában.
Jelentős késéseket és fennakadásokat okozott csütörtökön a hóvihar Párizsban.
Magyar Péter cimborája ismét bemutatkozott.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Magyar Péterék nem indulnak Tolna vármegye 2-es számú választókerületében.
A katalán szakember 2016-ban vette át a kékek irányítását, azóta 18 trófeát nyert a csapattal.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
