Fordulópont jöhet Nicaraguában

Nem aratott osztatlan sikert, hogy a nicaraguai kormány és az ellenzék bejelentette, tárgyalásba kezd. A rendkívül szegény közép-amerikai országban április óta tartanak a zavargások, a kormányellenes tüntetéseken legalább 300 civil az életét veszthette. Nicaragua különbözik a szomszédaitól: a fegyveres katonák mindennapi látványt jelentenek az országban, ugyanis egyike az utolsó szocialista államoknak a spanyol nyelvű régióban. A nyugati sajtó szerint Daniel Ortega elnök napjai meg vannak számlálva.

A rendőrség nem kímélte a tüntetőket. Több mint háromszázan haltak meg a zavargások során Fotó: Oswaldo Rivas Forrás: Reuters

Tárgyalási menetrendben állapodott meg tegnap a nicaraguai kormány az ellenzékkel, miután a katolikus egyháznak sikerült elérnie a párbeszédet. Az ország, ahol az 1990-ig zajló polgárháború nyomán gyakorlatilag hiányzik a negyvenes generáció, újra közel került a nyílt konfliktushoz. Hosszú hónapok tárgyalásait és kudarcait követően helyi idő szerint kedden olvasták fel a 16 pontból álló tárgyalási menetrendet. Az ellenzék nem fogadta osztatlan örömmel a lépést, szerintük a volt gerillavezérből lett elnök, Daniel Ortega saját hatalmát akarja konzerválni.

Elemzők szerint a nicaraguai államfő elsősorban azért engedett a nyomásnak, mert nemzetközi szankciókat helyeztek kilátásba. A szövetséges Venezuela sorsa pedig ijesztő példa lehet számára, hogy mi történik, ha ellenáll a nyugati hatalmaknak. Sőt, Nicolás Maduro vene­zuelai elnök hatalmának megdöntése esetén teljesen egyedül maradhat, miközben vele szemben felsorakozik a nemzetközi közösség, írja a Havana Times közép-amerikai hírportál.

A rendőrség nem kímélte a tüntetőket. Több mint háromszázan haltak meg a zavargások során
Fotó: Reuters

Ortega azonban láthatóan elhatárolódik a nemzetközi szervezetektől, elutasította például, hogy a tárgyalásokon az Amerikai Államok Szervezete, az ENSZ vagy az Európai Unió képviselői részt vegyenek. A nemzetközi nyomásnak engedve egyébként már több mint száz politikai foglyot szabadon engedett az elmúlt hetekben, bár ezzel még nem teljesítette az összes követelést.

A tüntetések egy nyugdíjcsökkentés miatt kezdődtek, majd hamar erőszakba torkollottak. Főként diákok tiltakoznak a sandinista elnök ellen, aki 2006 óta vezeti az országot, és sokan a sajtó és az igazságszolgáltatás manipulálásával, illetve az emberi jogok semmibevételével vádolják.