Írországtól függ Nagy-Britannia jövője

A béke zálogaként, gazdasági védőhálóként, illetve az Egyesült Királyság alkotmányos egységének megbontójaként is emlegetik az ír tartalék megoldást. A mechanizmus — mindamellett, hogy a sikeres brexit legnagyobb akadálya — sok évtizedes sebeket tép fel a szigetországban.

BRITAIN-EU/ Fotó: Toby Melville

Az Európai Unió csütörtökön további 48 órát adott a briteknek arra, hogy javaslattal álljanak elő az ír tartalék megoldásra vonatkozóan, különben – pár hónapon belül sokadszorra is – csődöt mondanak a kilépési tárgyalások. Theresa May miniszterelnök (képünkön) szorult helyzetét pedig kitűnően szemlélteti, hogy várhatóan jövő kedden már egy kész brexitalkuról kell szavaznia a londoni parlamentnek.

Csütörtökön arról cikkeztek a brit lapok: még a konzervatív többségű kormány berkeiben sem hiszik, hogy ezúttal zöld jelzést kapna a megállapodás. Az ír kérdés összetettségét elnézve mindenesetre eddig is borítékolható volt, hogy az Egyesült Királyság és Írország nagy fába vágják a fejszéjüket, ha egy gazdasági, történelmi és kulturális szempontból is megosztó kérdést akarnak hirtelen rendezni.

A jelenleg terítéken lévő tartalék megoldás értelmében amennyiben a brexit után nem sikerül átfogó kereskedelmi egyezséget létrehozni az unió és a szigetország között, egy olyan mechanizmus lépne életbe, amely az Egyesült Királyságot határozatlan ideig közös vámuniós szabályozási térségben hagyná az EU-val. Ezt nemcsak a kereskedelmi szempontból is ezer szállal a britekhez kapcsolódó Írország és a huszonhetek támogatják, hanem az északír–ír határon élő közösségek, a mezőgazdasági érdekképviseletek és az egykor az EU-tagság fenntartására szavazók is.

Észak-Írország helyzete persze nem pusztán földrajzi szempontból különleges: a tartalék megoldás az uniós vámkódex hatályát egyedül Belfastra terjesztené ki, így bár az uniós oldalon azzal érvelnek, hogy az északírek versenyelőnybe jutnak majd a szigetország többi részéhez képest, a szkeptikus üzleti és politikai vezetők úgy vélekednek, gyakorlatilag az uniós szabályokat kell majd követniük anélkül, hogy bárki is képviselné őket a brüsszeli tárgyalóasztaloknál. Egy másik mérlegelendő szempont, hogy ekkor Észak-Írország és a királyság többi része között keletkeznének szabályozási különbségek, emlékeztetett a BBC.

Mivel a tartalék megoldás időbeli hatálya sincs rögzítve, a kemény brexit szimpatizánsai, illetve az északír unionisták (DUP) szerint fennáll a veszélye annak, hogy akár örökre függő viszonyban maradhatnak az unióval. A DUP pedig máig az Ír-sziget békéjét biztosító nagypénteki egyezményre mutogat, amely világosan kimondja: Észak-Írország alkotmányos helyzetének bármilyen mértékű megváltoztatásához a nép felhatalmazása szükséges.

Az Ír-szigeten évtizedekig fennálló polgárháborús viszonyok a tartalék megoldás támogatóinak is viszonyítási pontot jelentenek. Nemrég a The Guardian című brit lap ír szerzője azt írta az újság hasábjain: a mechanizmus ellenzői elfelejtik, hogy az egykori konfliktus első lövései épp a vámellenőrzési pontokon dördültek el. Mint írta, az uniós mozgásszabadság és az egységes belső piac tette lehetővé, hogy ne csak fizikai értelemben, de a fejekben is ledőljenek a falak az ír sziget két része között.