Dzsihadistafeleségek segélykiáltása

A teljes testet és arcot elfedő ruházatot – nikábot – viselő nők a szíriai al-Hol táborban tartózkodnak, ahonnan azt kérik, fogadják vissza őket Spanyolországba.

Öt dzsihadista nőnek kellett az esküdtszék előtt felelnie Fotó: DELIL SOULEIMAN

Három dzsihadistafeleség ügye került a spanyol közélet reflektorfényébe a napokban: a teljes testet és arcot elfedő ruházatot – nikábot – viselő nők a szíriai al-Hol táborban tartózkodnak, ahonnan azt kérik, fogadják vissza őket Spanyolországba.

– Csak ki akarunk jutni innen. Nem ítélhetnek el minket azért, mert a gyerekeinkről az Iszlám Állam területén gondoskodtunk – fogalmazott egyikük. A spanyol kormány jelezte, vizsgálja az ügyet, és humanitárius okok miatt hajlandóságot mutat a nők hazaengedésére. A három fiatal anya – több mint ezer másik európai nő és gyermek mellett – az Iszlám Állam összeomlását követően került a kurdok és nemzetközi szövetségeseik fogságába Szíriában. Február-­ban Donald Trump amerikai elnök felszólította a brit, a német és a francia kormányt, hogy vigye haza a fogságban lévő több mint nyolcszáz harcosát, és állítsa bíróság elé. Azóta több nemzetközi szervezet is tudósított arról, hogy a hatalmas tábor 65 százaléka, mintegy negyvenezer ember kiskorú, és közülük már több mint százan vesztették életüket az egészségtelen körülmények miatt.

A szíriai al-Hol táborban több tízezren élnek embertelen körülmények között Fotó: Europress/AFP

A három, harminc és negyven év közötti spanyol nő ügye megosztja a lakosságot. 2014-ben érkeztek az Iszlám Állam „kalifátusába”, de bevallásuk szerint nem saját akaratukból. Ketten közülük madridiak, férjük hatására radikalizálódtak, míg a harmadik, egy marokkói születésű nő bevallása szerint korábban nem tartotta szigorúan a vallási előírásokat. Az El País spanyol napilapnak elmondták, törökországi nyaralást, illetve ottani letelepedést ígértek nekik férjeik – így kerültek az Iszlám Állam területére, ahol a következő években a gyerekekről és a háztartásról gondoskodtak.

Kiemelték, férjeik nem harcosok voltak – kettő egyébként életét vesztette a támadásokban, a harmadik egy kurd börtön foglya. Beszámoltak arról, hogy korábban el akarták hagyni a kalifátust, de ezt csak gyermekeik nélkül tehették volna meg, ezért letettek róla. A nők jelenleg tizenöt gyermekről gondoskodnak, a sajátjaik mellett néhány árváról is. A spanyol hatóságok eddig nem léptek velük kapcsolatba, a táborból mindeddig csupán Franciaország fogadott vissza négy kiskorút, számolt be az al-Hol vezetője.

A spanyol belügyminisztérium múlt hónapban jelentett be egy új, terrorellenes stratégiát, amelyben előirányozzák, hogy a korábbi harcosok visszatérésüket követően azonnal kerüljenek börtönbe. Szakértők szerint a problémát az jelenti, hogy az illető személyek csak terrorszervezethez való csatlakozás bizonyítása esetén ítélhetők el.

Nyugati példák

A nyugat-európai országok hónapok óta vonakodnak attól, hogy visszafogadják a korábban Szíriába és Irakba költözött állampolgáraikat. Az Iszlám Állam „kalifátusában” mintegy nyolcvanezer külföldi állampolgár élhetett. Mindeddig kilenc ország fogadott vissza kiskorúakat.

Nagy-Britannia: A hatóságok több mint 150 kettős állampolgártól megvonták a brit állampolgárságot – a nemzetközi jog szerint senki nem hagyható állampolgárság nélkül. Még nem tettek erőfeszítést a britek hazahozatalára.

Németország: A német külügyminisztérium jelezte, humanitárius okok miatt megfontolja a lehetőségét, hogy a német állampolgárokat Szíriából kimenekítse. Egy kormánytervezet szerint azonban a nagykorú kettős állampolgároktól ők is megvonnák a német állampolgárságot.

Belgium: A belga állam, fellebbezés után, nyert egy olyan bírósági határozattal szemben, amely hat gyermek hazavitelét rendelte el.

Franciaország: A kormány többször is álláspontot változtatott, de – egyedülálló módon Európában – néhány öt év alatti árvát mégis hazavittek.

Európai Unió: Az uniós szervek felszólították a tagállamokat, hogy a kiskorúakat fogadják vissza, külön kivizsgálva minden ügyet.