Konfliktus lesz a Dél-kínai-tengeren?

Újra felgyorsultak az események a konfliktusoktól terhelt Dél-kínai-tengeren. Kiújult ugyanis a vita a Fülöp-szigetek és Kína között, ezért a térségben nemcsak az érintett országok és az Egyesült Államok hajói, de az orosz haditengerészet is megjelent.

A USS Waspot is látták filippínó halászok a Scarborough-zátony közelében Fotó: Issei Kato Forrás: Reuters

Állítólag egy filippínó halászbárka kapitányának köszönhetően szivárgott ki a hír, miszerint a világ puskaporos hordójaként számon tartott, a Dél-kínai-tengeren fekvő Scarborough-zátonynál a héten egy amerikai hadihajó bukkant fel. A terület mindig is népszerű volt a környező halászok körében, majd a kereskedelem fellendülésével a politika is felfedezte. Jelenleg Kína, Tajvan és a Fülöp-szigetek követeli magának a két sziklából álló zátonyt, és a konfliktus alakításában az Egyesült Államok is érdekelt.

Így fordulhatott elő, hogy Albert, a filippínó hajóskapitány öt órával a kihajózást követően szokatlan látványra lett figyelmes: egy ismeretlen hadihajó jelent meg a horizonton, felette repülőgépek köröztek. Az ABS–CBN riporterének a halászok elmondták: hozzászoktak a térségben felbukkanó katonai hajókhoz, a kínai blokádot biztosító rombolókat például mindig nagy ívben elkerülik. A Fülöp-szigeteki parti őrség elől pedig a tévécsatorna riporternőjét kellett rejtegetniük, abban ugyanis az érintettek egyetértenek, hogy jobb, ha a térségben zajló katonai mozgásokról nem tud a közvélemény.

Végül a Japan Times napilapnak válaszolt az Egyesült Államok haditengerészete, amely sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a híreket. Azt ugyanakkor válaszukban elmondták, hogy a USS Wasp repülőgép-hordozó a térségben tartózkodik, éppen zajlik ugyanis a Fülöp-szigetekkel közösen szervezett, a tengerhajózás biztonságára összpontosító Balikatan-hadgyakorlat. Az 1991 óta szervezett eseményt idén egy különös vendég zavarta meg: a fővárosban, Manilában az orosz haditengerészet három hadihajója kötött ki, Moszkva ilyen formában másodszorra tett jó szándékú látogatást a délkelet-ázsiai országban.

A USS Waspot is látták filippínó halászok a Scarborough-zátony közelében
Fotó: Reuters

A példátlan erőkoncentrációval Rodrigo Duterte elnök Pekingnek üzent. Ez szokatlan lépés a Fülöp-szigeteki vezetőtől, aki ellen éppen a Peking iránti szimpátiája miatt tüntettek kedden nemzeti érzelmű filippínók Manilában, keményebb Kína-politikát követelve az elnöktől. A háttérben egy kiújult konfliktus áll. A Manila ellenőrzése alatt álló Thitu-szigetnél tavaly nyáron jelentek meg az első kínai hadihajók, miután kiderült, hogy a Fülöp-szigetek – egyébként Peking példáját követve – zátonyokat tölt fel, hogy katonai objektumokat építsen a térségben. Peking decemberben blokád alá vette a szigetet, Manila pedig hiába tiltakozott a lépés ellen.

Ebben a hangulatban emelte a tétet az Egyesült Államok, mikor hadihajójával a Scarborough-zátonyra érkezett. Itt korábban a tettlegességig fajult a területvita Kína és a Fülöp-szigetek között. Peking 2009-től épített mesterséges szigeteket a térségben, majd az így kiterjesztett felségterületen a vitatott zátonyoknál kínai halászhajók jelentek meg. Manila 2012-ben nyolcat elfogott közülük. Az ügyet a Fülöp-szigetek végül a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság elé vitte, ahol 2016-ban elmarasztalták Kínát a mesterséges szigetek megépítése miatt. Az Egyesült Államok is lépett, 2015 óta a térségben úgynevezett szabad hajózást demonstráló műveleteket hajt végre, vagyis katonai eszközökkel időnként áthaladnak a vitatott területeken – ezek sorába tartozhat a Fülöp-szigeteki halászok által a napokban észlelt USS Wasp is.

Kínában egyébként készülhettek az újabb konfliktusra. A neves Pekingi Egyetemen tegnap jelent meg egy tanulmány, amely a Dél-kínai-tengeren további konfliktusokat jósol. A kínai kutatók szerint ennek hátterében az amerikai haderők feletti civil kontroll meggyengülése áll. Mint írják, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa elvesztette ellenőrzését a térségért is felelős Indo–Csendes-óceáni Parancsnokság felett, így a haditengerészetnek kell döntéseket hoznia.