Ma búcsúzik Akihito császár

Harminc év után ma búcsúzik a krizantém trónról a 85 éves Akihito császár, a világ legrégibb uralkodóházának 125. tagja, s ezzel lezárul a nevéhez kötődő Heiszei (békét teremtő) uralkodói éra. Örökébe holnap idősebb fia, Naruhito koronaherceg lép, és ezzel hivatalosan is beköszönt a Reiva-éra, azaz a „gyönyörű harmónia” korszaka.

A 85 éves uralkodó egészségi állapotával indokolta távozását Fotó: POOL New Forrás: Reuters

Bár egészen a XIX. századig rendkívül gyakori volt, hogy Japánban a császárok visszavonultak a krizantém trónról, hogy azt csendes, buddhista életformára cseréljék, az elmúlt kétszáz évben – a császári kultusz átalakulásának eredményeként – nem volt példa arra, hogy egy uralkodó önként mondott volna le az apolitikus jellegétől függetlenül rendkívül fontosnak számító szerepkörből.

Ezt a hagyományt töri meg a tisztségéről ma rituális keretek között leköszönő Akihito császár, aki egy 2016. augusz­tusi beszédében utalt először arra, hogy nem kíván olyan uralkodó lenni, aki élete végéig császár marad, akár annak ellenére is, ha már képtelen lesz feladatainak teljes körű ellátására. Az 55 évesen, 1989. január 7-én trónra kerülő Akihito elhatározását apja, Hirohito halálának körülményeire hivatkozva indokolta, mondván: szeretné elkerülni, hogy a társadalom megtorpanjon a halála, illetve az azt követő egyéves gyászidőszak miatt.

A minden modernitása ellenére a hagyományaihoz erősen kötődő japán társadalomban ugyanakkor a parlament jóváhagyására is szükség volt ahhoz, hogy a császár visszavonulhasson. Mint azt az Asahi Shimbun című japán lap feleleveníti, az öregedő társadalom jelentős hányada a kezdetektől szimpatizált a császár békés visszavonulási igényével, a közvélemény egyértelmű támogatása pedig kikövezte az utat a kormány jóváhagyása, illetve az öröklési törvény módosítása előtt.

A 85 éves uralkodó egészségi állapotával indokolta távozását
Fotó: Reuters

A korábban már rákkal és szívproblémákkal is kezelt Akihito egyébként mindig is rendkívül népszerű volt, a 2011. március 11-i fukusimai katasztrófát követően pél­dául polgári ruhában utazta végig a földrengés, majd az azt követő szökőár sújtotta területeket. Az elmúlt hónapokban pedig minden szigetországi tartományba, azaz prefektúrába ellátogatott, hogy elbúcsúzzon népétől. Akihitót és feleségét, Micsiko császárnét mindenütt nagy szeretettel fogadták.

Idősebb fiuk, a holnap trónra lépő Naruhito 59 éves, ami a szigetországban fiatalnak számít, népszerűsége ezért várhatóan főleg a fiatalok körében lesz nagyobb. Naruhitónak és feleségének, Maszakónak egy lánya van, aki a jelenlegi törvények szerint nem követheti apját a trónon. A trónörökös ezért Naruhito öccse, Fumihito herceg lesz, noha időről időre felmerül az igény az örökösödési törvény nőknek kedvező irányba való módosításával kapcsolatban.

Az új császár hivatalba lépését tíznapos ünnepi időszak, az arany hét kíséri: japánok milliói érkeznek Tokióba Naruhito köszöntésére, és már azt is tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök lesz az első külföldi államfő, aki május 25. és 28. közötti hivatalos látogatásán találkozik az új császárral. Naruhito beiktatási ceremóniája ősszel, október 22-én lesz.

Akihito lemondásával ma az általa képviselt Heiszei-éra is véget ér, amely Hirohitónak a világháború időszakát is magában foglaló császársága után a békés élet megteremtésének programját jelentette. Holnaptól kezdetét veszi az új császári korszak, a Reiva: a két kínai eredetű karakterből álló szó első karaktere, a rei jelenthet parancsot vagy rendet, jelentése gyönyörű vagy csodálatos, míg a második karakter, a va jelentése a béke, a harmónia. Így lett a korszak, egyben Naruhito programjának nem hivatalos neve a gyönyörű harmónia.

Jelkép és szimbólum

A japán császárnak a szigetország 1945-ös második világháborús veresége óta nincs politikai szerepe: Akihito édesapja, Hirohito – amerikai nyomásra – egy évvel később lemondott „isteni eredetéről”, uralkodói jogait pedig teljes egészében a parlamentre ruházta. Azóta a mindenkori császárt az állam jelképeként tartják számon, számos protokolláris kötelezettsége van, többek között látogatásokat tesz bel- és külföldön. Ez utóbbinak alig több mint négy és fél évtizedes múltja van: elsőként 1971-ben Hirohito járt külföldön, azonban Akihito volt az első japán császár, aki 2002 júliusában Magyarországra látogatott.