Maradhat az instabilitás Madridban

Vasárnap szavaz Spanyolország, amely annyira megosztott öt párt között, hogy a választáson gyakorlatilag bármi megtörténhet.

Kampányesemény a spanyol fővárosban. A bizonytalan szavazók magas aránya miatt kiszámíthatatlanok a politikai erőviszonyok Fotó: Andrea Comas Forrás: MTI/AP/Andrea Comas

Vasárnap szavaz Spanyolország, amely annyira megosztott öt párt között, hogy gyakorlatilag bármi megtörténhet. A baloldal malmára hajtja a vizet, hogy a jobboldali miniszterelnök-jelöltek a napokban támadni kezdték egymást, így megingott a lehetséges szövetség. Annyi biztos, hogy egyik párt sem tudna egyedül kormányozni, így lehet, hogy az előre hozott választás sem oldja fel a megosztottság okozta patthelyzetet.

Három nappal a spanyol választások előtt újabb fordulat állt be a széttöredezett pártrendszerben: a jobboldali miniszterelnök-jelölt, Pablo Casado az eddig szövetségeseiként számontartott pártok ellen fordult. A Néppárt elnöke a napokban – sokkolva a közvéleményt – köpönyegforgatónak nevezte a jobbközép Polgárok párt elnökét, Albert Riverát, aki szerinte szövetségre lépne az ellenféllel, a szocialistákkal is. Rivera persze azonnal visszavágott, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök-jelölti viták nyomán megnőtt a népszerűsége, és a Polgárok lehet a jobboldal vezető ereje.

„Tele vannak korrupciós ügyekkel, és ultrakonzervatív irányba fordultak, hátat fordítva a párt liberálisabb részének. Ha sokan támadnak, és elhagyják a pártodat, akkor el kellene gondolkozni, hogy mit csinálsz rosszul” – támadott vissza Rivera, utalva a Néppártból a Polgárokhoz vándorló politikusokra. A spanyol lapok azonnal felkapták a meghökkentő vitát, ami elemzők szerint nem jöhetett rosszabbkor a jobboldalnak, amelynek összefogásra lenne szüksége a győzelemhez.

Casado egyébként a másik lehetséges szövetségest, a szélsőjobboldalinak tartott Vox pártot is megtámadta. „Nem tartom fairnek, hogy olyan emberek, akik elhagyták a Néppártot, amelynek sokat köszönhetnek, most támadják. Santiago Abascal húsz évig élt a Néppártból” – emelte ki a Vox elnökének politikai múltját. Casado célja az, hogy a jobboldalt egyesítse – a Polgárok és a Vox elnyelésével. Kérdés, hogy az akció mennyire járhat sikerrel, amikor jelenleg öt középnagy párt verseng a választáson a helyekért, és senkinek nincs esélye egyedül vezetni az országot.

A legnagyobb valószínűsége jelenleg Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök győzelmének van. Maga mellett tudhatja az Együtt képesek vagyunk rá szövetség (Unidos Podemos) baloldali párt támogatását, illetve szövetségre léphet a kisebb, nacionalista pártokkal – köztük a katalán függetlenségiekkel. Elemzők szerint a választás tétje valójában Katalónia kérdése, vagyis az, hogy miben sikerült megegyezniük a támogatásért cserébe a szocialistákkal.

Kampányesemény a spanyol fővárosban. A bizonytalan szavazók magas aránya miatt kiszámíthatatlanok a politikai erőviszonyok
Fotó: MTI/AP/Andrea Comas

A jobboldal ezzel szemben elutasítja az alkut a katalánokkal, és Spanyolország egységével kampányol. Az előre hozott választások kiírását követően a közvélemény-kutatások egy ideig a jobboldal győzelmét prognosztizálták, előrevetítve a három jobboldali párt szövetségét. Bár most a baloldal vezet, valójában továbbra is a politikai alkukon dőlhet majd el, ki alakít kormányt. A nemzetközi szervezetek a Vox térnyerésétől tartanak, amely az elmúlt egy évben hatalmas népszerűség-növekedést tudhatott magáénak, és az egyetlen párt, amely nyíltan szembe megy a politikai korrektséggel Spanyolországban. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szocialisták 28,8 százalékot, a Képesek vagyunk rá 13,2 százalékot szerezhet, míg a jobboldali Néppárt 17,8 százalékon, a Polgárok 14 százalékon áll, a Vox pedig 12 százalékot nyerne. Elemzők szerint amiatt, hogy a jobboldali voksok háromfelé oszlanak, rengeteg szavazatot elveszíthetnek, és ez a baloldal malmára hajtja a vizet.

A Spanyolországban elhúzódó belpolitikai bizonytalanságot jól mutatja, hogy 2015 és 2016 után most ismét az urnákhoz várják a szavazókat. A választói bizonytalanságot ráadásul rendkívül magasnak, 41,6 százaléknak mérte a spanyol társadalomkutató központ, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezekkel a szavazatokkal végül akár teljesen más politikai erőviszonyok is kialakulhatnak, mint amilyeneket a közvélemény-kutatások előre jeleztek.

PEDRO SÁNCHEZ

Fotó: Reuters

Spanyolország jelenlegi miniszterelnöke 2014 óta vezeti a Szocialista Pártot, és tavaly júniusban úgy került kormányra, hogy a parlament megvonta a bizalmat az akkori jobboldali miniszterelnöktől. Pedro Sáncheznek azóta sem sikerült megfelelő támogatást szereznie a törvényhozásban, és mivel nem tudta elfogadtatni az új költségvetési tervet, kénytelen volt idén előre hozott választást kiírni. A 47 éves közgazdász, volt kosárlabda-játékos liberális ideológiát vall, a befogadás pártján áll, és szélesebb körű szociális juttatásokat javasolt a bevándorlók számára. A nős, kétgyermekes politikus ellenzi a katalánok elszakadását, de hajlandónak mutatkozik szélesebb körű autonómiáról tárgyalni a szeparatistákkal.

ALBERT RIVERA

Fotó: Reuters

A 39 éves politikust 2006-ban, a Polgárok párt alapításakor választották elnökké, amely szervezet ekkor került először a katalán törvényhozásba új erőként. Kampánya során azzal vált ismertté, hogy meztelenül jelent meg a szórólapokon, hangsúlyozva, hogy nincsen titkolnivalója, és nekik nem számít az anyagi helyzet, a bőrszín, a ruha, az ideológia. Rivera a programja és megnyilatkozásai alapján egyaránt mérsékelt politikusnak tekinthető. Ellenzi Katalónia függetlenségét, s jelezte, hogy nem szívesen lépne szövetségre a szélsőjobboldali Voxszal. Programjában olyan szociális kérdések szerepelnek, mint a szülési szabadság növelése vagy a vállalkozók szélesebb körű támogatása.

PABLO CASADO

Fotó: Reuters

A Néppárt 38 éves elnöke tavaly vette át a tradicionális politikai erő vezetését az akkor megbukó Mariano Rajoy miniszterelnöktől. A fiatal vezető a nagy öregek utáni generációt képviseli, és a párt modernizációjának szimbóluma, bár maga is az előző generáció mellett lépkedett felfelé a párt ranglétráján. Casado legfőbb üzenete a kampányban Spanyolország egysége, azaz szembemegy a katalán szeparatisták törekvéseivel. A jogásznak tanult, házas politikus a hagyományos családmodell híve, monarchista, és ellenzi az illegális bevándorlást: a migránsokat mentő és szállító nemzetközi szervezeteket embercsempészeknek nevezte. Célja az, hogy újra a Néppárt legyen a legerősebb erő a jobboldalon.