Németh Zsolt: Ukrajnának változásra van szüksége a kárpátaljai magyar közösséget érintően is

Magyarország nem támogatja az európai uniós külpolitika terén a minősített többség alkalmazását, és úgy gondolja, az uniónak hallhatóbb, egyértelműbb, bátrabb külpolitikát kell folytatnia, de úgy, hogy ne sértse a tagállamok önállóságát, és ne idézzen elő újabb megosztottságot a tagországok között – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Brüsszelben, az Európai Parlamentben az MTI-nek nyilatkozva kedden.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében kijelentette, a választók többsége elégedetlen az eddig folytatott ukrán politikával. „Egyértelmű, hogy az ország változást akar. Változást akar Kárpátalja, és a kárpátaljai magyarság is” – húzta alá.

Véleménye szerint reményt jelent, hogy egy rossz állapotot követően lehetőség nyílik a változásra. A magyar kisebbség azt akarja, hogy Ukrajna olyan európai demokratikus jogállam legyen, ahol az emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogait is tiszteletben tartják – tette hozzá.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő, a konferencia szervezője az eseményt értékelve aláhúzta: jó lenne, ha az EU vezetői nem hunynának szemet a különböző emberi és kisebbségi jogsértések felett, és komolyan megkövetelnék Ukrajnától a valós reformokat, nem csak a Patyomkin-faluhoz hasonló látszatintézkedéseket, amelyek miatt már így is nagyon jelentős a társadalmi elégedetlenség.

Magyarország nem támogatja az uniós külpolitikai döntésekben a minősített többség alkalmazását

Magyarország nem támogatja az európai uniós külpolitika terén a minősített többség alkalmazását, és úgy gondolja, az uniónak hallhatóbb, egyértelműbb, bátrabb külpolitikát kell folytatnia, de úgy, hogy ne sértse a tagállamok önállóságát, és ne idézzen elő újabb megosztottságot a tagországok között – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Brüsszelben, az Európai Parlamentben az MTI-nek nyilatkozva.

Németh Zsolt az EU-tagállamok parlamenti külügyi bizottságainak tanácskozását követően kijelentette, nem szabad a külpolitika területére olyan konfliktusokat bevinni, mint korábban a kvótatörvény elfogadása volt. Az Európai Uniónak nagy erénye, hogy közös rendszer alapján tevékenykedik, és kompromisszumok által talál megoldásokat a külügyeket érintő kihívásokra – szögezte le.

Erős vezetés mellett van mód arra, hogy az unió közösen meghozott döntések alapján megfogalmazott álláspontokat a nemzetközi szintéren tudjon hatékonyan képviselni és érvényesíteni – húzta alá.

Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban befelé fordult és nem szentelt kellő figyelmet a bővítésre. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének kijelentése negatív üzeneteket közvetített, amely szerint mandátumának öt éve alatt nem kerül sor uniós bővítésre – mondta.

„Fordulatra van szükség a következő uniós bizottság munkája során” – jelentette ki.

Németh Zsolt veszélyesnek nevezte azokat az elképzeléseket, amelyek szerint előbb nagyarányú reformfolyamatokat kell végrehajtani az Európai Unióban, és csak azt követően szabad a bővítéssel foglalkozni. Véleménye szerint ez a megközelítés nem számol azzal, hogy a Nyugat-Balkánon súlyos konfliktusok keletkezhetnek, és azzal sem, hogy a bővítés folyamata olyan reformok végrehajtását is jelenti, amely hozzáadott értéket képvisel az Európai Unió egészét tekintve.

Magyarország szerint a reformfolyamatnak és a bővítésnek párhuzamosan kell zajlania, ugyanis a bővítés elmaradása a reformfolyamatot veszélyezteti. Magyarország ezért arra törekszik, hogy az Európai Unió reformfolyamatában kiemelkedő helyet kapjon a bővítési politika – húzta alá az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke.