Reményt és reformokat hoz az új korszak Japánban

Döntést hozott a japán kormány a hamarosan hivatalba lépő Naruhito császár nevéhez kötött új éra nevéről. A hivatalos magyarázat szerint a Reiva-korszak a reményt jelenti majd a japán népnek, a névválasztás azonban Abe Sindzó miniszterelnök nemzeti politikájának sorába illeszkedik.

A történelmi bejelentés pillanata Tokióban Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

A Reiva szó két klasszikus kínai írásjegyből épül fel, az elsőnek (rei) jelentése rend vagy siker, míg a második írásjegy (wa) béke és harmónia. Tegnap Abe Sindzó is boncolgatta jelentését, szerinte kormányuk azt szeretné, hogy a következő éra a japán emberek számára a remény legyen. A választás jelentősége azonban nem is a fordításban, mint inkább a két írásjegy eredetében van. Japán 645-ben, kínai mintára vezette be az uralkodói naptárat, s azóta a konfuciánus klasszikusokból választották a korszak nevét. Idén azonban nem kínai forrásból, hanem az első fennmaradt japán szépirodalmi műből, a Manjósúból választottak írásjegyet. Ez pedig illeszkedik Abe nemzeti, Kínával szemben kemény fellépést folytató politikájával.

A Reiva-korszak más nemzeti reform­ötleteket is megvalósíthat. Kono Taro külügyminiszter például a napokban arról beszélt, hogy kormányuk szakítana azzal a nyugati gyakorlattal, mely szerint az angol nyelvű kommunikáció­ban megcserélik a kereszt- és a vezetéknevet. A külügyminiszter elmondta, az új, az angol nyelv szabályaihoz nem alkalmazkodó gyakorlatot az új császár beiktatásához időzítenék.