Reményt és reformokat hoz az új korszak Japánban

Döntést hozott a japán kormány a hamarosan hivatalba lépő Naruhito császár nevéhez kötött új éra nevéről. A hivatalos magyarázat szerint a Reiva-korszak a reményt jelenti majd a japán népnek, a névválasztás azonban Abe Sindzó miniszterelnök nemzeti politikájának sorába illeszkedik.

A történelmi bejelentés pillanata Tokióban Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

Japánban úgy tartják, hogy a császár távozásával egy korszak véget ér, s a trónörökös hivatalba lépésével új időszak indul el. Ez a váltás pedig annyira fontos, hogy a Gergely-naptárral párhuzamosan az ázsiai szigetországban létezik egy erre épülő helyi időszámítás is. Hétfőn az átmenet mérföldkőhöz ért: bejelentették, hogy az idős Akihito császár távozásával, illetve Naruhito koronaherceg trónra lépésével a május elsején kezdődő új éra a Reiva (Reiwa) kor nevet kapja.

Hogy mennyire fontos Japánban a névváltás, egy ausztrál ingatlanügynökség tegnapi esete is jelzi. A nyugat-ausztráliai ingatlanintézet, vagyis a Real-Estate Institute of Western Australia (REIWA) weboldala, a Reiwa.com alig bírta a hír bejelentését követő, páratlan kattintásrohamot. A vállalat a közleményé­ben arról írt, hogy a téves kattintások 70 százaléka érkezett Japánból.

A naptárváltás Japánban is az informatikai rendszerekre jelent igazi kihívást. Mikor 1989-ben, a most távozó Akihito császár trónra lépésével elkezdődött a Heiszei-korszak, a korabeli számítástechnikai eszközöknek feladta a leckét az átállás. Idén, vagyis Heiszei 31-ben is igyekeznek elkerülni a digitális apokalipszist: egyes beszámolók szerint az államigazgatásban hónapok óta készülnek a zökkenőmentes átállásra.

A történelmi bejelentés pillanata Tokióban
Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

A korszakváltás azonban elsősorban szimbolikus jelentősége miatt fontos. Ez lesz a 248. éra Japán történelmében, ezeknek nevéről, vagyis a gengóról mindig a hivatalban lévő kormány dönt. Ez határozza meg a korszak szellemiségét, a választásból a politikai elit jövőképére, ideológiai elképzeléseire lehet következtetni. A híres Meidzsi-kor például a felvilágosodás időszakára utalt a XIX–XX. század fordulóján. Az azt követő „felvilágosult béke” időszakot, vagyis a Sóva-kort (1926–1989) pedig a második világháború ellenére is bekövetkező japán gazdasági csoda időszakával szokás azonosítani. A „béketeremtés”, a Heiszei-korszak után pedig adott a kérdés: mire számíthat Japán és a világ a most 59 éves Naruhito herceg vezetésével kezdődő Reiva-korban?

A Reiva szó két klasszikus kínai írásjegyből épül fel, az elsőnek (rei) jelentése rend vagy siker, míg a második írásjegy (wa) béke és harmónia. Tegnap Abe Sindzó is boncolgatta jelentését, szerinte kormányuk azt szeretné, hogy a következő éra a japán emberek számára a remény legyen. A választás jelentősége azonban nem is a fordításban, mint inkább a két írásjegy eredetében van. Japán 645-ben, kínai mintára vezette be az uralkodói naptárat, s azóta a konfuciánus klasszikusokból választották a korszak nevét. Idén azonban nem kínai forrásból, hanem az első fennmaradt japán szépirodalmi műből, a Manjósúból választottak írásjegyet. Ez pedig illeszkedik Abe nemzeti, Kínával szemben kemény fellépést folytató politikájával.

A Reiva-korszak más nemzeti reform­ötleteket is megvalósíthat. Kono Taro külügyminiszter például a napokban arról beszélt, hogy kormányuk szakítana azzal a nyugati gyakorlattal, mely szerint az angol nyelvű kommunikáció­ban megcserélik a kereszt- és a vezetéknevet. A külügyminiszter elmondta, az új, az angol nyelv szabályaihoz nem alkalmazkodó gyakorlatot az új császár beiktatásához időzítenék.